A devecseri Toldi Tamás 350 bárányt tart, de a chip miatt harmadolja az állományt. Azt mondja: karácsony előtt 1000 forintot kapott egy kiló élőhúsért, most 600-800 forintért veszik át tőle. A chip fogyasztóvédelmi szempontból hasznos, hiszen nyomon követhető vele az állat és így a hús eredete. A hazai termelők mégis a konkurenciát sejtik az uniós szabályozás mögött, szerintük az állattenyésztésben érdekelt tagállamok igyekeznek kiszorítani az Európában igen keresett magyar bárányt a piacról. A chipet akkor is be kell ültetni az állat bőre alá, ha néhány nap múlva levágják.

Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke azt mondta: nagyon szerették volna elérni, hogy Magyarországot még ne kötelezzék erre az intézkedésre, hiszen az előnyeit nem érzékelik, csak a kiadási többletét, ami viszont az ágazat jövedelemtermelő képességét tovább fogja rombolni.

A gazdakörök Veszprém megyei vezetője szerint a chipbeültetés többletköltségén az állam osztozhatna a tenyésztőkkel. Forrásul az uniós mezőgazdasági támogatások szolgálnának.

„Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül volna lehetőség ezeket a terheket átvállalni a gazdákról, ez egy teljesen EU-konform megoldás lenne. Sajnos megint azt látjuk, hogy futunk a szekér után, nem egy átgondolt stratégia alapján történik a jogszabályok alkotása, hanem érkezik egy uniós előírás, aminek aztán mi megpróbálunk gyorsan megfelelni" - fogalmazott Győrffy Balázs, a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke.

A gazdák szerint tarthatatlan, hogy miközben Magyarországon egy anyajuh után 1600 forint támogatást kapnak évente az állattartók, addig Spanyolországban hatezret, Olaszországban pedig nyolcezret.