Az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló keddi európai parlamenti vitában a jelentést támogató politikai erők többsége azt hangsúlyozta, hogy a jelentés nem Magyarország vagy a magyar nép bírálata, hanem a kormányé, a vitához hozzászóló magyar néppárti, Fidesz-KDNP-s képviselők többsége szerint a jelentés kettős mércét alkalmaz, ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat tartalmaz.

A zöld frakció részéről az osztrák Ulrike Lunacek szólt hozzá a vitához. Mint mondta, az Orbán által elmondottak alapján nem biztos abban, hogy a magyar kormányfő olvasta-e egyáltalán a jelentést. Lunacek arra számított, hogy a kormányfő reagál majd a megfogalmazott bírálatokra, és nem csak annyit mond, hogy ez egy támadás Magyarország ellen
A bírálatok a kormánynak szólnak, nem a magyar népet kritizáljuk - húzta alá Lunacek, aki szerint Magyarországon a kisebbségek félelemben élnek, a kormány antiszemita, a romákat majmokhoz hasonlító tv műsorvezetőt tüntetett ki, a családot férfi és nő közötti kapcsolatként határozza meg, amelyből minden mást kizár. Az osztrák zöldpárti képviselő figyelmét a német néppárti Bernd Posselt arra híva fel, hogy a Fidesz jutatta be az első roma képviselőt, Járóka Líviát az EP-be, valamint, hogy egy demokratikus úton megválasztott, kétharmados többséggel rendelkező kormány esetében nem lehet a kormány és nép bírálata között ilyen éles megkülönböztetést tenni.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja részéről Bokros Lajos szólalt fel, aki emlékezetett, hogy már áprilisban is arról beszélt, hogy magyar kormány azért nem tartja be az európai értékeket, mert nem osztja azokat. Visszautasította azt a bírálatot, hogy a baloldal bírálná Magyarországot, hiszen - mint fogalmazott - ő a jobboldalról, a politika "legjobb oldaláról" bírálja kormányt, amely szerinte elfoglalta a jogállam összes intézményét, kiüresítette az alkotmánybíróság hatáskörét, állami monopóliumokat hoz létre, megzsarolja a vállalkozókat, és a kormánypolitika szintjére emelte a korrupciót. A magyarul felszólaló Bokros végezetül angolul folytatva arról beszélt, hogy a Tavares-jelentés pontos leírása annak, hogy hogyan erodálta a kormány Magyarországon a jogállamiságot, ezért minden EP-képviselőt arra kér, hogy szavazza meg.
Gyürk András, a Fidesz EP-küldöttségének vezetője ezzel kapcsolatban emlékezetett arra, hogy Bokros egy szocialista kormány minisztere volt, és az állampártnak, az MSZMP-nek is tagja volt. Bokros viszontválaszában elmondta, hogy Gyürkkel ellentétben ő részt vett az demokratikus ellenzék munkájában, amikor pedig miniszter volt, politikáját épp azért bírálták, mert konzervatív, "thatcherista" volt. A vitában a szocialista Göncz Kinga arra is emlékezetett, hogy szerinte az Orbán-kormánynak is legalább három olyan tagja van vagy volt, akik tagjai voltak az MSZMP-nek: Martonyi Jánost, Pintér Sándort és Matolcsy Györgyöt említette.
Az Egységes Európai Baloldal részéről a francia Marie-Christine Vergiat is arról beszélt, hogy a jelentés nem Magyarországot akarja megbélyegezni.
"Akik támogatják a jelentést, azok nem Magyarország ellenségei, hanem komolyan veszik az emberi jogokat" - hangoztatta a francia képviselő, hangsúlyozva, hogy a jelentés nem jelenti Magyarország gyámság alá helyezését.
A vitában szóváltás alakult ki Martin Schulz EP-elnök és Szájer József között, miután a magyar képviselő többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a sztálinista koncepciós perek vádlottjainak is több idejük volt megvédeni magukat, mint amennyi ebben az ügyben rendelkezésére áll. Schulz szerint súlyos szabálysértés párhuzamot vonni az EP és a sztálini Szovjetunió között, az EP-ben ugyanis a pártok erőviszonyai döntik el, ki mennyi ideig beszélhet. Szájer mindemellett felszólalásában arról beszélt, hogy egy valódi európai tiszteli mások és maga nemzetét, miközben a jelentés 30 oldalas iratban készül ítéletet olvasni "egy társnemzet" fejére. Szájer szerint egy európai meghallgatja a másik felet is, a liberális frakcióvezető viszont még azt sem akarta engedni, hogy Orbán Viktor felszólalhasson.
"Miért félnek a vádlók, hogy szót adjanak a vádlottnak? Ennyire félnek az igazságtól?" - kérdezte Szájer. Guy Verhofstadt válaszában hazugságnak nevezte Szájer állítását mondván, ő csak ahhoz ragaszkodott, hogy a vitában az Európai Parlamenté legyen az utolsó szó. Szájer József kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a jelentést. Elfogadhatatlan, hogy azt kérjék számon, amit korábban még soha sehol - húzta alá a fideszes EP-képviselő.
A szocialista Göncz Kinga egy magyarországi levélből idézett, amely szerint a demokráciában szabadságharcot hirdetni ellenforradalom a demokrácia ellen. Göncz a levélírótól azt idézte még, hogy Magyarországon Orbán Viktornak van többek között köztársasági elnöke, alkotmánybírósága, főügyésze.
"A magyar embereket nem Ön védi, hanem Öntől kell megvédeni" - húzta alá Göncz Kinga.
Gál Kinga a Fidesz részéről azt tette szóvá, hogy szerinte az EP-ben a baloldal pártpolitikai játékként bíróságot játszott, és a magyar jogállamiságot kérdőjelezte meg. Gál szerint a szöveg nem veszi figyelembe a tényeket, igazságtalan, tele van csúsztatásokkal és tévedésekkel, továbbá emlékeztetett, hogy a magyar választópolgárok szabad akaratukból választották ezt a kormányt
A jobbikos Morvai Krisztina ironikusan gratulált Tavaresnek, amiért - mint fogalmazott - jelentésével "nagyszerű munkát végzett", nagy szívességet tett a nacionalistáknak és az euroszkepticimzusnak - majd felmutatott egy "Magyarország nem gyarmat" feliratú, angol nyelvű táblát.
"Most rajtunk a sor. Nekünk, magyar hazafiaknak, akik büszkék vagyunk magyarságunkra, össze kell fognunk, és vissza kell foglalnunk hazánkat" - emelte ki a nemzeti radikális, független EP-képviselő.