Nagyon sokan fordultak különböző hírportálokhoz, hogy értelmezzék a kúriai iránymutatást. Még a kikutatott jogerős döntések (amelyeket az elemző munkacsoport munkájához felhasznált) ismeretében is nehéz azonban az adósoknak konkrét tanácsot adni. Bíztatónak tűnnek a fejlemények, de a cél nyilvánvalóan nem nyertes per felmutatása, hanem az, hogy az adós anyagi helyzete változzon. Erre pedig egyértelműen eddig csak a legutóbbi ítélet alapján van esély.

Fortolóczki István ügyvéd szerint az biztos, hogy a korábbi fölényes banki kommunikáció, amely szerint ezekkel a szerződésekkel minden rendben van, a Kúria egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos elvi álláspontjával látványosan megbukott. Ő is úgy véli, hogy a bírósági ítélkezési gyakorlat valószínűleg az adósoknak kedvező irányba mozdul el, de ennek "forintosítható" mértékére jelenleg nem lehet felelős álláspontot mondani. Aki csodát vár, az csalódni fog – nyomatékosította. A bíróságon is, és a bankkal folytatott egyezségi tárgyalásokon is.

Hogyan értékelhető a "THM-s" ügyben hozott jogerős bírósági ítélet?

Tény, hogy most már az adósoknak kedvező jogerős ítéletek is születnek, de az is tény, hogy ehhez nagyon hasonló kérdésben a banki álláspontot elfogadó jogerős döntés is van. A pereskedni szándékozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egységes ítélkezési gyakorlatról csak akkor beszélhetünk, ha befejeződnek a felülvizsgálati, jogegységi eljárások is.

Összességében miként látja a devizahitelesek mostani helyzetét?

Gerillaharcmodorba kényszerítik az adósokat, az árfolyamgát után nincs nagy volumenű intézményesített segítség a bajba jutottaknak. Az árfolyamgátból viszont nagyon sokan kimaradnak. A jelenlegi szabályok szerint 2015-ben megszűnik a kényszerértékesítési kvóta, ami borzalmas következményekkel járhat. A hitelesek számára marad a jogi felülvizsgálat, ami jelentős kapacitást köt le a banknál, a bírósági szervezetben, és az adósnak sem olcsó mulatság. További lehetőség az egyedi megegyezés a bankokkal.

Milyen eséllyel indulhat valaki egy ilyen tárgyaláson?

Vannak megegyezések a bankokkal, de ezek nagyságrendjéről sajnos nincsenek publikus információk. Ráadásul nem egy esetben az ilyen megállapodásokban az adós titoktartási kötelezettséget is vállal, így ezek az iratok nem keringenek az interneten. Aki a megegyezést, mint lehetőséget választja, annak mindenképpen együtt kell működnie a bankkal, és a lehetőségeihez képest törlesszen is, amennyit tud. Esetileg kedvezőbb feltételek is elérhetőek, mintha valaki végtörlesztett volna, de egy ilyen megállapodásra csak reális ajánlat és sajátos adósi élethelyzet esetén van esély.

Sokan panaszolják, hogy ellenségesen fogadják őket. Mi lehet a merev elutasítás oka?

Kizárólag a bank stratégiai döntése, hogy enged-e el követelést, és milyen feltételek mellett. Ez sajnos bankonként és időszakonként is változik, nagyon eltérő a hozzáállás. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy összességében a teljesítő hitelekkel a bank még mindig jobban jár. Csakhogy ennek katasztrófális következményei vannak és lesznek: öngyilkosságok, betegségek, meg nem született gyerekek, elvándorlás és feketegazdaság. Sajnos egyes bankok társadalmi felelősségvállalása csak a látványos szponzorációkban érhető tetten, a mindennapokban nyoma sincs. Ha személyesen nem tudunk tárgyalni a bankkal, akkor a fogyasztói jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület elé vihetjük az ajánlatunkat. A megegyezésre itt sincs garancia, de itt legalább az eljárásban köteles részt venni a pénzügyi szolgáltató.

A magáncsőd nem segíthetne a helyzeten?

Nem kell törvény a magáncsődről, ez törvény-fétis. A magáncsőd – tulajdonképpen eltitkoltan – éppen azért működhet, mert nincs róla külön törvény. Rendelkezésre állnak a vonatkozó pénzügyi, adózási és fogyasztóvédelmi szabályok, ezek következetes érvényesítésével lehet kezelni a helyzetet. Az adómentes követeléselengedés feltételeit és alkalmazásának lehetőségét például rögzíteni kellene a bankok üzletszabályzataiban. Ugyanis az adómentes követeléselengedés csak az egyenlő elbírálás elve alapján alkalmazható. Ez nem az én véleményem, hanem a törvény írja elő.

Az ügyvéd szerint a bank (mint bármely hitelező) elengedhet követelést. Az egyezségi ajánlatra általában az a rutinszerű banki válasz, hogy "bankunkat szigorú szabályok kötik a hitelek kezelésében, így nincs erre nincs lehetőség". Csakhogy ezek a "szigorú szabályok" – hangsúlyozta Fortolóczki – a további veszteségek elkerülésére is vonatkoznak. Az sajnos tény, hogy az elengedett követelés szja-köteles, és még a banknak is kell fizetnie utána eho-t. Létezik viszont az adómentes követeléselengedés is. A korábbi rendelkezések szerint erre csak akkor volt lehetőség, ha a családban az átlagjövedelem az öregségi nyugdíj minimumának kétszeresét sem érte el, ami fejenként 57 ezer forint. Ez a határ most 114 ezer forintra emelkedik.