Hírek
2016. Augusztus 22. 11:36, hétfő |
Belföld
Forrás: mti
Több az időben fizetett számla, de nőtt a fizetési késedelem ideje is az első fél évben
Bár minimálisan tovább nőtt a határidőben kifizetett számlák aránya az első fél évben Magyarországon, az átlagos fizetési késedelem hossza is nőtt;
az egyes ágazatok között jelentős eltérés volt, az átlagosnál lényegesen hosszabb fizetési késedelmet a gépjármű-kereskedelemben, illetve a bútorgyártó és a papíripari cégeknél tapasztaltak - közölte Bisnode Magyarország Kft. hétfőn az MTI-vel.
Az adatok szerint az első fél évben a számlák 32,9 százalékát fizették ki késve a vállalkozások, míg tavaly ugyanebben az időszakban 33,2 százalékos volt az arány, tavalyelőtt pedig 36,1 százalékos.
Az üzleti információ-szolgáltató elemzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy nőttek a fizetési határidők, míg 2014 és 2015 első két negyedévében 26,5 nap körül mozgott az utólag rendezett számlák átlagos fizetési határideje, addig a mostani érték már a 28 napot közelíti.
Annak ellenére, hogy a hitelező vállalatok átlagosan 1,2 nappal növelték a visszafizetési határidőket, a fizetési késedelmek ideje nőtt, az átlagos késedelem meghaladja a 18 napot, míg 2015-ben 15,7, 2014-ben pedig 15,3 napot kellett a késve fizetett számlákra várniuk a hitelezőknek.
A legkisebb, 9 napos késedelemmel az egyéb szolgáltatók, 10 napos késedelemmel az ipari gépjavítással foglalkozó vállalatok, 11 napossal pedig a kiskereskedelmi, élelmiszeripari és textilipari cégek fizetnek.
Egyes ágazatokban viszont 30 nap feletti átlagos késedelem is előfordulhat, ilyen a gépjármű-kereskedelem átlagosan 55 nappal, valamint a humán-egészségügy, illetve a művészet, szórakozás, szabadidős tevékenységgel foglalkozó vállalkozások 32, illetve 30 nappal.
A Bisnode tájékoztatása szerint a bútorgyártó és a papíripari cégek körében még az 50 százalékot sem éri el a lejárat előtt kifizetett számlák aránya, és ezekben az ágazatokban az országosnál jóval magasabb arányban fordulnak elő 60 napot meghaladó késedelmek, ahogy a művészet, szórakozás, szabadidős tevékenységgel foglalkozó, vagy az építőipari vállalkozások körében is.
A megyék közül Zala, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb a pontosan fizetett számlák aránya. Ezeket Pest, és a tavaly még listavezető Békés megye követte, szintén 70 százalék feletti értékkel.
A legtöbb késedelem Somogyban, Budapesten és Vas megyében történt, ahol az időben fizetett számlák aránya 63 százalék alatt maradt.
A határidő utáni fizetéseket tekintve ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében várható a legnagyobb csúszás, az elmúlt 12 hónap alatt átlagosan több mint 30 nappal növekedtek itt a fizetési késések. Pest, Fejér és Csongrád megye cégeinél ugyancsak nagyobb, 20-23 napos elmaradással kell számolni.
A legalacsonyabb, 10 napos átlagos késés a Somogy megyei cégeknél volt, ezt 11 nappal Győr-Moson-Sopron, Zala és Nógrád megye vállalkozásai követik.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen