A vizsgálat megállapította, hogy szennyező hatású lehet többi között a szántóföldi művelés, a szőlőművelés, a gyümölcstermesztés vagy az illegálisan lerakott hulladék. Az egy éven át tartó mérések szerint a káros anyagok fokozatosan juthatnak be a talajba, azon keresztül a vizekbe, végül pedig elérik a kutak szűrőzött szintjét.

Az önkormányzat sajtóközleményében hangsúlyozzák, a cél az, hogy hosszú távon is biztosítsák Pázmándfalu minőségi vízellátását. Ennek érdekében épült ki a korszerű vízbázis-ellenőrző rendszer. A beruházás csaknem 57 millió forintba került, és teljes egészében az Európai Unió kohéziós alapja támogatta. A munkálatok tavaly kezdődtek, és idén ősszel fejeződtek be.

Pázmándfalu tartalékvízkészletének minőségi vizsgálata mellett elkészítették a térinformatikai adatbázist, a földhivatali dokumentációt, illetve a biztonságba helyezési tervet, amely meghatározza a vízbázis védelméhez szükséges feladatmegosztásokat, bemutatja az egyes védőterületekre érvényes korlátozásokat, valamint a vízbázis védelmének jogi eszközeit - összegezte a projekt szakaszait az önkormányzati közlemény.