A csillag, amely a Tejútrendszer ugyanazon részén található, mint a Naprendszerünk, a kutatók szerint akár 13,5 milliárd éves is lehet. Erre utal nagyon alacsony a fémtartalma, vagyis a fémessége.

A kutatást vezető Andrew Casey szerint korábban úgy vélték, hogy az univerzumban kialakult első csillagok ma már valószínűleg nem létezhetnek.

"A felfedezés azért jelentős, mert első alkalommal tudtuk félreérthetetlenül bizonyítani, hogy léteznek nagyon ősi, kis tömegű csillagok, amelyek a mai napig életben maradtak anélkül, hogy elpusztították volna önmagukat" - mondta Casey.

Kevesebb, mint egy generációnyira születhetett az univerzum kezdetétől

A csillagok fémessége növekszik, amikor megszületnek és megsemmisülnek, olyan ciklusokban, amelyek eredményeképpen egyre több nehézfém keletkezik bennük. A Nap például már százezer generáció óta van jelen, így mintegy 14 Jupiternek megfelelő nehézfémet tartalmaz.

Az univerzum kezdetén keletkezett csillagok teljes egészében olyan elemekből állhattak, mint a hidrogén, a hélium és kis mennyiségű lítium.

Ez azt jelenti, hogy az újonnan felfedezett csillag nagyon alacsony fémessége arra utalhat, hogy kevesebb, mint egy generációnyira lehet az univerzum kezdetétől.

Lehetséges, hogy léteznek kistömegű őscsillagok

Egészen az 1990-es évekig a kutatók úgy vélték, hogy csak a nagyon nagy tömegű csillagok formálódhattak az univerzum korai szakaszában és sohasem lehet őket megfigyelni, mert nagyon gyorsan elégnek és meghalnak.

Az új információk azonban rávilágítottak arra, lehetséges, hogy kis tömegű csillagok is léteznek még 13 milliárd évvel az ősrobbanás után. Ilyenek például a vörös törpecsillagok is.

Forrás: MTI; origo.hu

Főkép: Solar Story - Az ősrobbanás művészi ábrázolása

Kép: A Nap eddigi életciklusára figyelemmel mintegy 14 Jupiter tömegnek megfelelő nehézfémet tartalmazhatForrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra