A mosonmagyaróvári Sipos László elégedetten mutatja saját, házi pálinkáit. A ringlószilva mellett barackból és csipkebogyóból is készít párlatot. Úgy véli, felesleges volt a pálinkával foglalkozó szakemberek aggodalma, hogy a jogszabályváltozás után majd sokan fognak rossz minőségű és balesetveszélyes házi főzésbe. „Szerintem abszolút hisztériakeltés. Tehát ha valaki pálinkát főz, az utána néz ilyen dolgoknak, megpróbál felkutatni valami szakmai hátteret, a szerint próbál vásárolni pálinkafőző berendezést. Szerintem abszolút biztonságosak” – mondta Sipos László mosonmagyaróvári lakos.

A Magyar Pálinka Lovagrend elnöke szerint a szeptember végén hozott jogszabályi könnyítés óta a pálinkakészítőknek nincs kevesebb dolguk. „Nagyon sok félelem van még mindig az emberekben. Várjuk a törvényalkotókkal együtt, hogy megfelelő tapasztalat álljon majd rendelkezésre, hogy újra leüljünk, és megnézzük, hogy mit is kell változtatni. Az nem normális dolog, hogy a bérfőzött terméket nem lehet pálinkának hívni” – közölte Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend elnöke.

A tárgyalások eredményre vezettek

A pálinkakészítők szerint a korábbi, szocialista kormány kétszeri jövedéki adó emelése visszavetette az ágazatot. Az új kabinettel folytatott tárgyalások eredményre vezettek. „Az emelt jövedéki adó ellenére sem érte el a jövedéki adóbevétel a korábbi évekét, a mostani kormányzatnak ezt megpróbáltuk a szeszipari szövetségen keresztül jelezni, hogyha újabb emelési szándéka van, akkor biztos, hogy további nominális adóbevétel csökkenéssel kell számolni. Nagyon nagy sikernek tartjuk, hogy ez meghallgatásra talált, így most januárban nem lesz jövedéki adó emelés” – fogalmazott Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója.

A párlatkészítésről szóló szabályozás módosítása óta a vámhatósághoz nem érkezett tiltott értékesítésről, vagy az 50 litert meghaladó pálinka előállításról bejelentés. A VPOP beszámolója ugyanakkor azt is megállapítja, hogy nehéz nyomon követni, hányan főznek otthon pálinkát. (da)

hírTV