A teremtőjének egy amerikai üzletasszonyt, Ruth Handlert (1916–2002) tartják,

akit egy német baba, a Bild Lilli ihletett meg. Barbie majd 50 éven keresztül volt a játékpiac fontos része, több vita és per témája, ami során több alkalommal parodizálták a baba köré épített fiktív életmódot. Megteremtése óta a Barbie-nak is egyre több konkurenciával kellett szembenéznie a saját kategóriájában.

Ruth Handler lánya, Barbara játékát figyelve vette észre, hogy gyermeke szereti a papírbabákat felnőtt ruhákba öltöztetni. Abban az időben a legtöbb gyermekjátékbaba gyermeket ábrázolt. Ruth ezt a piaci rést felfedezve megosztotta elképzelését egy felnőtt öltöztetőbabáról férjével, aki a Mattel játékvállalat egyik alapítója volt. A férfi azonban nem látott lehetőséget az ötletben.

Egy 1956-os európai út során, amit gyermekeikkel, Barbarával és Kennethtel tettek, Ruth rátalált egy német játékbabára, a Bild Lillire.

A felnőtt alakú Lilli baba pont olyan volt, mint amilyen Handler képzeletében megjelent, ezért vett belőle hármat. Egyet a lányának adott, a többit pedig elvitte a Mattelhez. A Lilli baba egy népszerű képregényhősön alapult, akit Reinhard Beuthin rajzolt a Die Bild-Zeitung számára. Lilli öntudatos nő volt, aki tudta, mit akar és nem habozott lépéseket tenni álmai valóra váltásáért. A Lilli babát 1955-ben hozták forgalomba Németországban, és habár eredetileg nem gyerekjátékként került a polcokra, hamar kelendő lett a kislányok között, akik élvezték, hogy számos különböző ruhába lehetett öltöztetni.

Az Amerikai Egyesült Államokba való visszatérése után Handler asszony elkezdett dolgozni a baba dizájnján a tervező Jack Ryan közreműködésével. A baba új nevet kapott: Ruth lánya után Barbie lett. Debütálása a New York-i American International Toy Fairen zajlott 1959. március 9-én. Ezt a napot szokás Barbie hivatalos születésnapjaként emlegetni. A Mattel megvette a jogokat 1964-ben a Bild Lilli babához, amit követően a Lilli gyártását beszüntették. Az első Barbie baba fekete és fehér zebracsíkos úszódresszt hordott, és lófarokba fogott frizurát; két verzióban volt kapható: szőke és barna hajjal. A baba, mint „Tinédzser divat-modell” került forgalomba, a ruháit a Mattel divattervezője: Charlotte Johnson kreálta. Az első Barbie-kat Japánban gyártották le, a ruháikat is ott varrták. Az első évben körülbelül 350 000 darabot adtak el.

Ruth Handler számára fontos volt Barbie felnőtt megjelenése annak ellenére is, hogy a piaci kutatások kimutatták, jó pár szülő volt elégedetlen a baba mellei miatt, amik a játék testarányait tekintve határozottan egy felnőtt nő kebleihez hasonlóak voltak. (Barbie-t, hasonlóan sok más modellhez, a valóságos mérethez képest 1:6 arányban kicsinyítve gyártják.) Barbie megjelenését sokszor változtatták. Az egyik legjellegzetesebb módosítás, mikor 1971-ben a babák szemét átfestették, így a pillantása inkább előre esett, nem oldalra nézett, mint az eredeti modell.

Barbie egyike az első játékoknak, amik szervezett marketingstratégiával rendelkeztek. Hírnevét a széles körben sugárzott televíziós reklámok is terjesztették, ami aztán sok más játék ilyen reklámozásához is ötletadó, inspirációs forrás volt.

Szerte a világon milliárdnyi Barbie babát adtak el több mint 150 országban, így Magyarországon is. Ezért mondhatta Mattel, hogy minden másodpercben három Barbie-t vásárolnak valahol. A babához különféle egyéb árucikkeket is forgalmaznak, mint például könyveket, videojátékokat és főszereplésével animációs film is készült. Csaknem egyedülálló módon lett kulturális ikon. 1974-ben a Times Square egyik szekciója egy héten keresztül felvette a Barbie Boulevard nevet. Andy Warhol 1985-ben képet festett róla.