Hírek
2013. Március 02. 05:00, szombat |
Életmód
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Túl sok a só, kevés a gyümölcs a menzák kínálatában
Néha az ajánlott napi sómennyiség tízszerese is az ebédbe került, gyümölcsöt viszont csak ritkán kaptak a gyerekek - derült ki az az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálásával lezajlott menzafelmérésből.A vizsgálatban a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei (NSZSZ) is részt vesznek. A feladatokat egy, a napokban tartott értekezleten összegezték Budapesten.
Több, mint négy év telt el a legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás egészségügyi vizsgálat óta (Iskolai Menzakörkép 2008; Országos Óvodai Táplálkozásegészségügyi Környezet Felmérés, OTEF 2009). A szakemberek akkor megállapították, hogy az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. A laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy az óvódások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon. A nyersanyag felhasználás sem megfelelő és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetők egy része biztosított csak naponta friss zöldséget, gyümölcsöt.
Emellett a folyadékpótlás is sok kívánni valót hagyott maga után. Míg az ételekben sóból jóval több volt a kelleténél, addig a kalcium-tartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem. További probléma volt, hogy diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudott biztosítani. Mindezek alapján megállapították, hogy a közétkeztetés által kínált ételek táplálkozási kockázatot jelentenek a vizsgált korcsoportokban.
2013-ban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és az NSZSZ-ek ismét elindítják az országos óvodai és iskolai táplálkozás egészségügyi vizsgálatot. Nem csak a közétkeztetés, hanem az iskolai büfék és automaták kínálata is górcső alá kerül. Az OÉTI által összeállított kérdőívek segítségével munkatársaink az élelmezésvezetők, az óvodavezetők, sőt a szülők véleményét is kikérik. Az OÉTI-ben végzett laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek a főbb táplálkozási kockázati tényezőkre (pl. só, telített zsírok, transz-zsírsav, hozzáadott cukor).
Az átfogó vizsgálat fő célja a helyzetértékelésen túl annak megállapítása, hogy történt-e bármilyen változás az előző felméréshez képest, vagy továbbra is fennállnak azok az egészségügyi kockázati tényezők, amelyek növelik a gyermekkori elhízás, a cukorbetegség sőt a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét.
Fontos kiemelni, hogy az országos tisztifőorvos 2011-ben ún. normatív utasítást adott ki. „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára” című dokumentum kidolgozását komoly előkészítő munka, az érintettekkel való egyeztetés kísérte, csakúgy mint a készülő hasonló rendelettervezetet. Az ajánlás és az azzal egy időben kiadott utasítás „A közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról”, valamint az időközben hozzánk érkezett jelzések alapján a táplálkozási szakértők pozitív elmozdulásra számítanak.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Január 18. 09:33, szombat | Életmód
Energiaügyi Minisztérium: 300 ezer fölé növeli a kisebb napelemes rendszerek számát a Napenergia plusz program
A december-januári véghajrában további majdnem 750 támogatási kérelem érkezett be a népszerű zöldenergia támogatásra.
2025. Január 17. 07:50, péntek | Életmód
Trump filmügyi nagykövetté nevezte ki Sylvester Stallone-t, Mel Gibsont és Jon Voight-ot
Donald Trump leendő elnök Hollywoodért felelős különleges megbízottá nevezte ki Sylvester Stallone, Mel Gibson és Jon Voight színész-rendezőket csütörtökön.
2025. Január 16. 08:13, csütörtök | Életmód
Joe Biden biztonsági kockázatok miatt betiltja a kínai és az orosz technológiák beépítését járművekbe
2025. Január 15. 07:54, szerda | Életmód
NMHH: közösségi média nélkül ma már szinte lehetetlen érvényesülni
Platformizálódott a magyar kommunikációs tér, így napjainkban nehezen érvényesülhetnek azok a piaci vagy közéleti szereplők, amelyek nincsenek jelen a közösségi médiában