A hálapénz ellen fizetős orvosválasztással küzdenének, aki tehát beutaló nélkül megy kórházba, annak ki kellene fizetnie az ellátás 30 %-át, de legalább százezer forintot. A szaktárca támogatná a népegészségügyi termékdíj, azaz az úgynevezett hamburgeradó bevezetését, amelynek kivetéséről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint először a szakmával, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikusaival fognak egyeztetni.

A veszprémi kórházban már az év közben megszüntették, hogy a beutaló nélkül érkező betegektől ellátási díjat kérjenek, Győrben pedig úgy vélik, a nagytérségi intézmények esetében kevés lesz a más régióból érkező beteg.

"Ebben nagy források nem rejlenek!" - mondja Tamás László győri főigazgató.

Elvben már 1998 óta fizettethetnének díjat a kórházak azért, ha valaki a térségi ellátási körön kívülről jelentkezik hozzájuk, de a rendszer az elmúlt években nem, vagy csak részben működött. Az egészségügyi államtitkárság a most megjelent vitairat szerint arra apellál, hogyha a kórházak kihasználják a beutalókban rejlő bevételt, az így befolyó pénzt a dolgozók jövedelmének növelésére lehetne fordítani. A győri Petz Aladár-kórház főigazgatója szerint azonban a betegvándorlás a nagytérségek között még ritkábbá válik.

Tamás László főigazgató-főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr:

"Az átmozgások ilyen nagy irányban, mondjuk egy egymilliós populáción kívülre ritkák. Ha megnézi valaki ezt, akkor Győrből Budapestre egy évben, hogyha elmegy három ember azért, hogy mondjuk a sérvét megoperáltassa, akkor sokat mondok. Fordítva hasonló, hozzám is jöhet valaki ismeretség, barátság, és egyéb révén, nyilván ezek minimális bevételek, tehát forrásbevonás szempontjából jelentéktelen."

A kormány Budapest központtal három, Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Zalaegerszeg és Pécs bevonásával pedig további hat nagytérségi kórházat hozna létre. Győrben úgy számolnak, hogy az új struktúrában 1,5 milliárd forinttal több finanszírozásra volna szükségük.

Tamás László: "785 milliárd lesz a kasszája az egészségügynek. Ha összevetjük az ideivel, akkor nem jelent növekedést. Ha azt a számjátékot nézzük, hogy 45 milliárd az elmúlt évből húzódott át az idei évre, akkor 45 milliárddal lehet, hogy több, mint ami az idei évre volt az előirányzat. Tehát az üzenete ennek az, hogy a leendő nagytérségeknek a büdzséje és feladata adott, de hát akkor a szerkezetet, a struktúrát is át kell alakítani, koncentrálni és integrálni, hogy a források jobb helyre kerüljenek, hatékonyabb legyen az ellátás."

"A pénzkivonásnak a következtében az egészségügyben egyfajta hadigazdálkodás van érvényben" - mondta Győrben Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

Arra a vitairat is rámutat, hogy 1990-hez képest ma 250 milliárd forinttal kevesebb pénz van az egészségügyre Magyarországon. Az egészségügyi szaktárca ezért vizsgálja annak a lehetőségét, hogy milyen támogatottságot élvezne az úgynevezett hamburgeradó bevezetése.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, Fidesz-KDNP: "Azt javasoljuk, hogy fontolja meg a társadalom egy népegészségügyi termékdíjnak a bevezetését, ami a népegészségügyileg nem preferált termékeket érintené. Ezt nem mi fogjuk eldönteni, ez egy vitairat, ezért szeretnénk látni, hogy a szakmai közvélemény első körben mit szól azokhoz a felvetett javaslatokhoz, amelyeket megfogalmaztunk, és ennek kapcsán az adópolitikával foglalkozókkal való tárgyalásokon fel fogjuk vetni ezeket a javaslatokat."

Az államtitkárság már ősszel úgy nyilatkozott, az élelmiszereket nem feltétlenül adóztatnák, de 10-15 százalékkal növelnék a cigaretta és az alkohol jövedéki adóját, amitől 30-40 milliárd forintos többlet bevételt várnának.