A Pew Research Center friss felmérése a tízévente lebonyolított, aktuálisan 2010 tavaszára eső amerikai népszámlálással kapcsolatos véleményeket kérdezte. Megállapításai szerint Amerika népe fontosnak tartja az adatfelvételt, és szándékában áll részt venni a felmérésben, igaz, a társadalom bizonyos szegmenseiben a lelkesedés és a hajlandóság nem annyira egyértelmű. A kutatás szerint tízből kilenc amerikai ért egyet azzal az állítással, hogy az országos adatfelvétel fontos esemény, és valamivel több, mint 80 százalék részt is kíván venni benne. Van azonban egy kisebb társadalmi réteg, amelynek tagjai úgy vélik, a cenzusra nincs szükség (kb. 8%), és akik nem kívánnak együttműködni a kérdezőbiztosokkal (kb. 16%). A részvételt elutasítók aránya kiugróan magas a fiatalok és az alacsonyabb társadalmi státuszú csoportok körében.

Informáltság kérdése?

A kutatás megállapításai szerint a népszámlálás lebonyolításával és céljaival kapcsolatos informáltság fontos szerepet játszik a részvételi hajlandóságban. A közreműködést elutasítók körében ugyanis közel 40 százalék azoknak az aránya, akik a megkérdezés előtt nem hallottak a felmérésről. A 18 és 29 év közöttiek, valamint a spanyol ajkú lakosság körében ez az arány körülbelül egyharmad, ráadásul a két csoport tagjainak 17 százaléka a népszámlálás fogalmának definiálása után sem tudta, miről van szó. Hasonló a helyzet az alacsony iskolai végzettségűek és alacsony átlagkeresetűek körében is, ahol a megkérdezettek közel negyede nem hallott az idei cenzusról, és 13 százalék nem ismerte fel a fogalmat.

Összesen egyébként a lakosság 84 százaléka hallott az országos népességszámlálás lebonyolításáról, további 8 százalék pedig a kifejezés definiálása után rájött, miről van szó.

A részvételt tekintve az összlakosság körülbelül 60 százaléka biztosan, 23 százaléka pedig valószínűsíthetően részt vesz a felmérésben. Az egyes társadalmi csoportokat tekintve azonban a fiatalok körében már csak 36, a spanyol származásúak körében 47, az alacsony iskolázottságuak vonatkozásában 49, a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók esetén pedig 50 százalékos a biztos adatszolgáltatók aránya. Ezzel szemben a legnagyobb jövedelmi kategóriába tartozók 75, a felsőfokú végzettségűek 73, a fehér lakosság 61, a 65 éven felüliek közel 70 százaléka ígéri biztosra a részvételét.

A részvételt elutasító kisebbség zömmel egyéb elfoglaltságokra vagy az érdeklődés hiányára hivatkozott, 18 százalék azonban a kormánnyal szembeni bizalmatlanságát, 8 százalék pedig személyiség jogi kételyeket fogalmazott meg okként.

A válaszok alapján úgy tűnik a tájékozottság a népszámlálás fontosságának megítélésre is hatást gyakorol, igaz az egyes demográfiai mutatókat elkülönítve, csak az eltérő korcsoportba tartozók körében mutatható ki a korreláció. A fiatal, de a jelek szerint kevéssé tájékozott amerikaiaknak ugyanis 45 százaléka tartja nagyon hasznosnak a felmérést, míg ugyanez az arány a 30 éven felüliek körében már 64 százalék.

Elosztás, leosztás

A megkérdezettek válaszai alapján úgy tűnik, a többség tisztában van a népszámlálás céljaival. A válaszadók 64 százaléka helyesen gondolja úgy, hogy a kutatás a kongresszusi képviselők államonkénti számának arányosításához szükséges, és 59 százalék azzal is tisztában van, hogy felmérés adatait az egyes regionális közösség számára leosztandó kormányzati támogatások meghatározásához használják.

Bár a lakosság közel kétharmada tudja, hogy a népszámlálás nem az illegális bevándorlók azonosítására és kitoloncolására irányul, mintegy 11 százaléknak meggyőződése, hogy cenzusnak ez a valódi célja.

A törvény kötelez, csak ezt kevesen tudják

Az eredmények szerint a megkérdezetteknek csak 31 százaléka van tisztában azzal, hogy az állampolgári adatszolgáltatást törvény írja elő. Mintegy 23 százalék nem tudja, hogy van-e ilyen kötelezettsége, míg 46 százalék tévesen úgy hiszi, hogy nincsen. Az informáltság hiánya különösen jellemző a 30 év alattiakra: körükben csak 15 százalék tud a törvény előírásáról, míg az 50 éven felüliek esetében már 40 százalék a tájékozottak aránya.

Magyarország jövőre számol

Az Egyesült Államok gyakorlatához hasonlóan Magyarországon is tízévente tartanak népszámlálást. 1870-ben volt az első országos adatfelvétel, 2001-ben a legutóbbi, és jövőre kerül sor a tizenötödikre.

Mivel a magyar joggyakorlat szerint törvény kell rendelkezzen a népszámlálás megtartásáról, az Országgyűlés 2009 őszén már elfogadta a vonatkozó jogszabályt. E szerint a következő teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, amelyhez az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. november 30. között kell végrehajtani. A cenzust elektronikus és papíralapú önkitöltéses, valamint az interjús módszer kombinálásával bonyolítják le. Az adatszolgáltatás kötelező, de az adatfelvételi íveken a válaszadók családi és utónevét nem rögzítik, az adatokat pedig kizárólag statisztikai célra használják majd.