A tárca enyhít az élelmiszerbiztonsági követelményeken, felemeli a kis feldolgozókban levágható állatok számát, és megduplázza a beszállítási távolságot.

A kormány azt reméli, hogy a vágópontok erősítésével egyre több vidéki gazdálkodó áll rá ismét az állattartásra, és a kisebb vágóhidaknak is megéri majd a jövőben növelni a kapacitásukat. A nagyobb húsfeldolgozók szerint a változó jogszabály következtében könnyen versenyhátrányba kerülhetnek.

"Bízunk az új vágópontok által nyílt lehetőségben, mert talán így kicsit tudunk fejleszteni, mennyiségben, munkahelyet teremtünk itt a településen" - mondja Szalay Ferenc, aki családi vállalkozásban működteti kis kapacitású feldolgozóüzemét a Csorna melletti Farádon. Hat embernek ad munkát, és saját üzletet is fenntart Győrben. A termelő úgy véli, ha a törvényi előírások megengedőbbé válnak, és lesz lehetősége terjeszkedni, nagyobb bevételre is szert tehet a jövőben.

Szalay Ferenc vállalkozó, Farád: "Pár éve már volt lehetőség a feldolgozásra, de mindig olyan nagyon nehezen jöttek a törvények adta lehetőségek, a kereteken belül tudtunk csak működni. Adtak is, meg nem is. Volt egy olyan időszak, amikor csak egészben lehetett értékesíteni a csirkét, az szinte lehetetlen volt, akkor könnyítettek egy kicsit, hogyha üzletet nyit az ember, akkor már fel is darabolhatja, szóval meg volt kötve a kezünk."

Az új rendelet értelmében vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot és kecskét, továbbá 20 darab szarvasmarhát, és évente maximum 150 ezer darab baromfifélét lehet levágni. A beszállítási távolság az eddigi 50-ről 100 kilométerre növekszik.

"Ezekben a vágópontokban eddig nem volt benn a baromfi, hogy most ezt is beletették az új rendeletbe, ezzel is sokat segítettek, mert sokan foglalkoznak baromfi előállítással" - fogalmaz a Gazdakörök Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. Szerinte a kis kapacitású vágóhidak megerősítéséhez nem elég a jogszabályváltozás. Mivel sok állattartó csődbe ment az elmúlt években, az újrakezdéshez szükség lesz anyagi támogatásra is.

Fenyőházi Tibor országos alelnök, Magosz: "Nagyon sok kis vágóhidat bezártak, és ezáltal felszámolódott az úgynevezett háztáji gazdálkodás, ahol ugye akár 30-40-50, akárhány disznót tartottak, most ugye ezt újra fel kellene lendíteni, de a bezárt vágóhidak helyett most vágópontokat alakítani, ahhoz egy kis segítség is kellene, magyarán anyagi forrás, hogy újra el tudjon ez indulni."

A vágópontoknak is meg kell felelniük az Európai Uniós jogszabályoknak, azonban bizonyos élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítéseket alkalmazhatnak. Ez a nagyobb vágóhidaknak nem tetszik, azt mondják, versenyhátrányba kerülhetnek, hiszen nekik az élelmiszerbiztonsági előírások betartása miatt jelentős kiadásaik vannak.

Politzer József ügyvezető igazgató, Pápai Hús 1919 Kft.: "A bejövő sertést egy állatorvos fogadja már. A vágósoron is áll egy állatorvos, a húsipari laborokban szintén van egy állatorvos, és tizenegynéhány szaksegéd. El kell gondolni, ahol ezek nincsenek, ahol nincs vágásnapló, nincs minősítés, ez mekkora költségcsökkenés már. És valahol a húsbiztonságot ez jelenti."

A kormány szerint a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével. Az új szabályozás kapcsolódik a tavaly júliusban megjelent kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megkönnyítését célozza.