Tinédzserkor. Lázadás, buli, barátok, szerelem, függetlenedés, felnövés. Bár mindenki más mértékben éli meg, nagyvonalakban a forgatókönyv megegyezik, ami az alábbi:

AZ ÉLET ÖT SZAKASZA:
1. amikor nem tudod, mi az a „tinédzser”
2. amikor azt mondod, „anya, én tutira nem leszek ilyen…”
3. amikor olyan vagy, de nem tudsz róla
4. amikor rájössz, normális leszel, de inkább nem beszélsz róla…
5. és amikor tudatosul benned, hogy ez teljesen normális, az életed része volt.
A határok persze elmosódnak, és az ember felnőttként is megéli néha, hogy baromságot csinál, de nem olyat, és nem annyit, mint tinédzserként. A szülő pedig vagy magára ismer, vagy nem tudja, hogy kezelje a helyzetet, vagy rosszul válaszol rá.

Mik ezek a problémák és mennyire komolyak? Hogyan válhat a kislányból érett, sikeres nő, és hogyan segíthet neki ebben a szülő, barát? Erre keressük a választ.

CSALÁD
A köznyelv az időszakot a „vihar és a stressz korszakának” nevezi, mi mindannyian ismerjük a mesét. A fiatal úgy érzi, elég ereje van már ahhoz, hogy próbaköröket tegyen a fészek körül, a szülő pedig nem találja helyét a mentőháló és a „menj fiam, találd meg a szerencséd!” szerepek között. És hogy mivel tudja a legjobban támogatni a gyermeket? Azzal, ha segít neki meglelnie önmagát, felépíteni azt a képet, amivé majd válhat.

Három pontban tudnám ezt összefoglalni:
1. KERESSEN CÉLOKAT. És ez nem csak rá igaz, kisebb-nagyobb célok teszik az életet jóvá. Boldoggá tesz minket, ha van valami, amiért küzdhetünk, elérésük pedig az önbizalmat is növeli.
2. LEGYEN KITARTÓ ÉS TÜRELMES. Örülni kell már a részeredményeknek is, mert lehet, hogy a végső diadal hosszabb időbe is telhet.
3. KERÜLŐUTAK. Ha nem megy így, próbálja meg máshogy! A problémamegoldó képesség egyenlő a kreativitással.

BARÁTOK, SZERELEM, SZEX
Sok szülő nem érti, mi lett a szófogadó csemetéjéből. Az az igazság, hogy a gyermek nem változott, csak már nem a család lett neki az elsődleges példa, hanem a barátok, az a közösség, ahova tartozik. „Miután (a gyermek) kinőtt abból, hogy kisgyermekes módon a szülő, mint külső hatalom, irányítsa viselkedését, más irányító hatalmat keres a maga számára, és ez könnyen lehet egy antiszociális jellegű csoportosulás”- írja Popper Péter Személyiségünk titkai című könyvében. Ezen túl rájuk néz fel, nekik fogad szót, ha úgy tetszik. Ha azonban a fiatal ösztönözve lett arra, hogy erős személyiséggé váljon, kritikusabban fog tekinteni ezekre a társaságokra is.
A kapcsolatok elmélyülésével a barátok száma csökken, a nemek közti határok is megszűnnek, megszületnek a fiú-lány barátságok is. Bekövetkezik a szexuális nemünkkel való azonosulás, megszületik a párkeresésre való hajlam. Fokozatosan kialakul az ideális partner képe.
A szexuális felkészítés terhe lassan átruházódik az iskolákra, pedig ezt nem lehet tananyagként kezelni. Nem hiszem, hogy bárki is képes volt komolyan venni a felvilágosító órákat. Megtanítják, hogy betegségek egész armadája les ránk, de arról szó sem esik, hogyan kéne bánnunk egymással, mit is jelent maga a szexualitás. Szülőként a legjobb, amit tehetünk, hogy már korán szót ejtünk a témáról, szabad utat engedünk a kommunikációnak. Ha mégsem vagyunk elég nyitottak a témára, ma már rengeteg könyv kapható a témában, és az interneten is elárasztanak minket az erre szakosodott oldalak, hagyjuk, hogy a gyermek felfedezze ezt a világot!

AMIKTŐL A SZÜLEINK FÉLTENEK
ALKOHOL. Hangulatfokozó, feszültségoldó. Manapság az egyetemisták nagyjából fele vesz részt alkalomszerű nagy ivászatokban, és különösen igaz ez a kollégiumban lakókra. Talán nem meglepő, de nem azzal fogjuk segíteni a gyermeket, ha megtiltjuk neki a fogyasztást. És amúgy is: nem egy pohár bortól fog hazakúszni a sárban gyakorlatozó katonákat megszégyenítő módon. Arra kell rávilágítani, hogy vannak más dolgok is, amik szebbé tehetik a hétköznapokat.
DROG. Nem kezdem el ecsetelni a negatív hatásokat és az okokat: ezeket már mind tudjuk. Íme azonban néhány riasztóbb adat: Magyarországon minden negyedik fiú és minden hatodik lány 18 éves kora alatt már kipróbált valamilyen kábítószert. Azt azonban érdemes leszögezni, hogy ennek csak kis része esik a veszélyesebbek közé, és a fiatalok többsége általában nem lép tovább a kipróbálásnál (azaz nem kell rögtön bűnözőként tekinteni a csemetére, ha beszállt egy körre a haverok mellé). Ha nem is tudjuk a gyereket távol tartani tőlük, de kritikus gondolkodásra nevelhetjük: tudja meg, mivel áll szemben. Nem biztos, hogy megelégszik azzal, hogy „fiam, a drog az rossz, mert én azt mondom”, neki kell ezt belátnia (és itt nem a tapasztalásra gondolok).

ÖN(LE)ÉRTÉKELÉS
Hallottak már arról a lányról, aki nem evett? Szandra legfeljebb napi egyszer vett magához táplálékot. Szerencsére még időben észrevették, és azt mondták neki: „Normális vagy? Egyél!” És… evett. Nem hallották még a sztorit? Nos, én sem. Ezek tehát nem légből kapott problémák.
A fiatal lányok gyakran hajlamosak evészavarra, depresszióra, arra, hogy szexuális tárgyként kezeljék magukat. Sajnos ezt nem csak a környezet határozza meg, biológiai okai is lehetnek annak, ha valaki kórosan nem eszik, vagy éppen túl sokat.

ELHÍZÁS. Lányok, nők, figyelem! Attól függetlenül, hogy majdnem másfélszer annyi nő érzi magát túlsúlyosnak, mint férfi, az arány nagyjából megegyezik (a világ 30%-a). És nem, ez a szám nem az Egyesült Államokban a legnagyobb, hanem a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (nők: 60%, férfiak: 65%). A kövérség az egészséget egyik leginkább veszélyeztető tényező, és sok esetben genetikailag kódolt. És mit tehetünk? Az helyes étkezés tanítható, azonban személyenként eltérő lehet (!), de fel lehet építeni, és ezzel ugyanúgy foglalkoznunk kell, mint a szexualitás témájával.

Érdekesség.1994-ben felfedezték az un. „kövérséggént”. A gén egyfajta „vegyi telítettségjelzést” bocsát ki. Azok az egerek, amelyekből ez hiányzik, elhíznak. Az, hogy ez emberekre is igaz-e, még nem tisztázott.

FOGYÓKÚRA. A gyógyszerek gyakran hatásosak (étvágycsökkentés stb.), de önmagában ez nem garantálja az ideális súly megmaradását, ezért mondják mindig, hogy életmódváltásra van szükség. Ez azért igaz, mert a csodapirula elhagyásával az alacsony étvágy sem lesz állandó, így az illető visszaszedi a leszenvedett kilókat. Az egészséges test a megfelelő étkezés és sport házasságaként jön létre, ehhez pedig tudatosság és önkontroll szükséges.

ANOREXIA. Annak ellenére, hogy az anorexiában szenvedők egy része még a normális súlyának felét sem nyomja, a legtöbbjük kövérnek tartja magát, és hallani sem akar arról, hogy felszedjen pár kilót (míg a túlsúlyosak többnyire tisztában vannak problémájukkal, ezért is gondolják sokan az anorexiát veszélyesebbnek). Néha ez kényszeres, több órás tornával is társulhat.

BULIMIA. Ebben az esetben a rohamszerű falásokat önhánytatások követik, egy-egy ilyen belakmározás akár 4500 kalóriát is jelenthet. Általában nincs a testsúlyukkal baj, így ritkábban észleljük a problémát. A mellékhatások azonban komolyak lehetnek: kiszáradás, szívritmuszavar, szájproblémák.

DEPRESSZIÓ. Szűnni nem akaró apátia, majd fájdalom, kín, és kifejezetten rossz vége is lehet a dolognak. A motiváció hiánya passzívvá teszi az egyént, és a lelki problémák mellett testi tünetek is megjelennek: az illető fáradttá válik, és néha alig eszik. A legtöbb beteg azonban sikeresen kezelhető szakmai segítséggel. Tizenéves kortól jelentkezhet.

BEZZEG AZ ÉN IDŐMBEN…
„Ezek a mai fiatalok…”- hallhatnánk ma már jogosan akár egy huszonévestől is, mondhatni, már köztünk is megjelent a „generációs szakadék”. Egyre korábban ismerkedünk meg az élettel, legalábbis azzal, amit életnek hisznek a „mai fiatalok”. Már késő 8. osztályban felvilágosítást tartani, és lehet, hogy szinte 6.-ban is. Sokan túl hamar ismerkednek meg a testiséggel, és ezért nem is igazán tudják, hogy birkózzanak meg vele: korán akarnak érni, és ezért sosem érnek meg igazán.

Egyre nagyobb az elszigeteltség, az internet korában már nem olyan égetően szükséges mindenkivel személyesen találkozni. Lakosságunk átlagosan napi 4 óra 46 percet tölt tévé vagy számítógép előtt. A britek tíz százaléka már 12 évesen szexuális életet él, és ez összefüggésben van azzal, később kinek voltak depresszióval kapcsolatos problémái. A legzavaróbb pedig az, hogy sokan érzik úgy, nem számíthatnak senkire probléma esetén.

Kitley Gréta