A kormány számára megküldött törvénytervezet szerint bizonyos esetekben élni lehetne a hadkötelezettséggel. Korábban, a NATO csatlakozást követően az akkori törvényt felülbírálták és az egy éves katonai szolgálatot előbb kilenc hónapos időtartamra csökkentették, majd 2002 után meg is szüntették. A törvény szerint átalakult a haderő de a békeidőszaki hiányosságok mára már kiütköztek. A legnagyobb problémát a Magyar Honvédség kiegészítését biztosító tartalékosok fogyó aránya okozza.

Az új alkotmány megtartotta a békeidőszaki önkéntes haderő koncepcióját, de mellette rendelkezett az önkéntes tartalékos rendszer fenntartásáról is. Ennek részeként állítanák vissza bizonyos feltételek közt a hadkötelezettséget. A katonai hadkötelezettség az új tervezet szerint elrendelhető akkor, ha védelmi készültséget rendelnek el, vagy rendkívüli állapot következik be. A szolgálat lehet fegyveres és lelkiismereti okokból fegyvertelen is. A szolgálat minden 18 – 40 év közötti, egészséges állampolgárra vonatkozna.

A törvénytervezet szerint nem hívható be katonai szolgálatra, aki erre egészségileg alkalmatlan, vagy legalább három kiskorút nevel. Szintén nem mozgósítható rendkívüli helyzetben az, aki egyenes ági rokonát ápolja, vagy gyermekét egyedül neveli. Mentesülnek a szolgálat alól továbbá a politikai elit tagjai, vagyis európai parlamenti és országgyűlési képviselők, polgármesterek, illetve az önkormányzati testületek tagjai.

A szolgálat időtartama védelmi készültség esetén legfeljebb 12 hónap, míg háborúban előre meg nem határozott idejű lenne. Kiképzett tartalékos esetén a behívhatóság felső korhatára a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárával egyezik. Ahhoz, hogy a behívásról szóló értesítéseket ki tudják postázni, vissza kéne állítani az adatszolgáltatási kötelezettséget. A HM tervezetét először a kormánynak kell jóváhagynia, hogy a parlament elé kerülhessen – adja hírül a Napi Gazdaság

OrientPress Hírügynökség