A 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is 2011. május 1-től szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai munkavállalókkal egyenrangúak lesznek, egyenlő feltételek mellett vállalhatnak munkát a magyarok a szomszédos országban. A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. anyavállalatának a kutatása szerint a munkaerőpiac-nyitással kapcsolatosan derűlűtóak a várakozások: a megkérdezett osztrák vállalatok közel kétharmada úgy gondolja, hogy a nyitásnak pozitív hatása lesz a helyi munkaerőpiacra. A megkérdezettek 6,4 százalékának már konkrét tervei is vannak külföldi munkaerő alkalmazására, 56,4 százalékuk még nem hozott döntést vagy jelenleg nem keres külföldi munkatársakat, de nyitott a lehetőségre. Több mint 40 százalékuk pedig már jelenleg is alkalmaz munkavállalókat az érintett országokból.

A földrajzi szempontok szintén fontosak az ausztriai vállalatok számára: a kutatásban résztvevő cégek Magyarországot részesítik előnyben, hiszen megkérdezettek 57,8 százaléka elsősorban hazánkból vár alkalmazottakat. Ez részben annak is köszönhető, hogy Magyarország és Ausztria kölcsönösen elismerik egymás szakképzéseit. Összességében elmondható, hogy fontos szempont a szakképzettség és szükség van a környező országok nyelveit beszélő munkaerőre. Így nem meglepő, hogy a magyarokon kívül igen keresettek a szlovákok (48 százalék) és a szlovénok (44 százalék) is.

A legnagyobb kereslet az ipari (32,5 százalék) és kereskedelmi (28,9 százalék) szektorban várható, valamint bizonyos irodai vagy technikai területeken (18,4 - 18,4 százalék). Ezen kívül jelentős igény mutatkozik a magyar munkaerő iránt az építőiparban is (közel 15 százalék).

A kutatást végző Trenkwalder magyarországi értékesítési és marketing vezetője, Köves Balázs véleménye szerint ”nem várható kritikus munkaerő kiáramlás Ausztriába. Az osztrák vállalkozások csupán 37 százaléka érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról, továbbá az Ausztriában érvényes szigorú törvényi szabályozások (például „azonos bérek) miatt a magyar munkaerő nem esik kedvezőbb elbírálás alá a munkafeltételeket tekintve. Sőt, ahhoz, hogy külföldi munkavállalót vonzzanak az osztrák cégek, az azonos bérfeltételek mellett olyan többletköltségekkel is számolniuk kell majd, mint a szállás biztosítása vagy egyéb szervezési költségek. A konstrukció létjogosultsága elsősorban abban rejlik, hogy az érintett munkakörökben alkalmazott bérszínvonalon a helyi munkaerő már kevésbé szívesen vállal munkát, így az egyenlő bérek ellenére is várható kereslet a magyar munkaerő iránt. Magyar oldalon közvetetten a külföldi munkavállalás növelheti a foglalkoztatottságot, hiszen annak ellenére, hogy a kiutazó munkavállalók nem elsősorban a munkanélküli rétegből kerülnek ki, a megüresedett álláshelyeket pótolniuk kell a hazai vállalatoknak.”

Köves Balázs, aki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke is, a munkaerőpiac-nyitás kapcsán hozzátette, hogy fontos lenne rendezni azt, a magyar cégek számára hátrányos megkülönböztetést, miszerint a hatályos magyar jogszabályok értelmében külföldi – EGT tagállamokban működő – munkaerő-kölcsönző cégek szabadon kölcsönözhetnek magyar munkáltatókhoz külföldi állampolgárokat. Ugyanakkor magyar kölcsönbeadó kölcsönzésre nem kaphat harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására engedélyt.

Ezt a magyar cégek számára hátrányos megkülönböztetést számolná fel az SZTMSZ jogszabály-módosítási javaslata, amely szerint, ha a kölcsönvevő kérelmére a munkaügyi központ 30 nap alatt nem közvetít megfelelő munkavállalót, az érintett munkakörre a magyar kölcsönző cég is kaphatna harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatására engedélyt. Ez nem sérti a magyar munkaerőpiac érdekeit, hiszen először a hazai környezetben kell megkísérelni a munkavállalók megtalálását, csak ennek hiányában kerülhet sor nem EGT-állam polgárának kölcsönzésére. Ez a megoldás csökkenti a hazai kölcsönbeadók ebből fakadó versenyhátrányát is. Köves szerint a munkáltatók részéről számos esetben merül fel hasonló igény, amelyet mindenképp kielégítenek, csak nem helyi, hanem külföldön adózó vállalkozások által. Tehát a szabályozás módosításával éppen a hazai adóbevételeket lehetne növelni.

OrientPress Hírügynökség