1. „Mennyi sírás tekinthető normálisnak egy csecsemőnél? Mikor vigyem orvoshoz?”

Nagyon fontos a sírás jellegét megfigyelni – a fájdalmas sírás szinte visításhoz hasonlít. Ha ilyet hallunk, valószínűleg komoly a baj, érdemes azonnal orvoshoz fordulni. De ha csak dühösen és hangosan ordít a gyerek, bármilyen kellemetlen is ezt hallgatni, nem érdemes kihívni az ügyeletet, akkor sem, ha ezt órákon át csinálja. Nem kell persze belenyugodni, érdemes különféle megoldási lehetőségeket kínálni neki: lehet éhes, fájhat a hasa, vagy esetleg a mamára vágyik. A legfontosabb, hogy meg tudjuk különböztetni az ?éhes vagyok” sírást az ?álmos vagyok” sírástól. Nem kell azonnal mellre tenni a kisbabát, amint felnyög, ha valószínű, hogy nemrég teletömte a pocakját! Lehet, hogy egy kis simogatás, ringatás is elegendő neki. Gyakori az is, hogy a fáradtságtól sír. Nem tud elaludni, mert átesett a holtponton. Egy kis fürdés gyakran megnyugtatja, a babamasszázstól ellazul. De néha az is elég, ha az ideges, fáradt anyuka rábízza az ifjú apára a ringatás feladatát. A sok sírás önmagában semmiképpen nem tekinthető betegségtünetnek – bármilyen idegesítő is a szülő számára. Ha a gyerek sokat sír, de emellett eszik, gyarapszik, akkor bele kell nyugodni, bármilyen rémes is: ő bizony sírós baba. Valószínűleg néhány hónap alatt ki fogja nőni.

2. „Fogalmam sincsen, hogy a pelus tartalma normális vagy hasmenéses széklet. Mi a különbség a kettő között? Hiszen a kicsi csak anyatejet eszik, ami kijön, folyékony, és naponta akár hatszor is telerottyantja a pelust.”

2. „Fogalmam sincsen, hogy a pelus tartalma normális vagy hasmenéses széklet. Mi a különbség a kettő között? Hiszen a kicsi csak anyatejet eszik, ami kijön, folyékony, és naponta akár hatszor is telerottyantja a pelust.”
A gyakoriság nem számít – az első két hónapban az is teljesen normális, ha minden evés után teli a bugyor. Amit figyelni kell, az a széklet állaga: az anyatejes sárgás színű, kenőcsös. Ezzel szemben a hasmenéses széklet zöldes színű, nyálkás, esetleg túrós, és sokkal büdösebb. Önmagában a széklet megváltozása nem biztos, hogy betegség jele –attól is lehet zöld, hogy túlette magát a gyerek, és az étel egy részét nem tudta teljesen megemészteni. De ha bizonytalan, csomagolja be a pelenkát egy zacskóba, és mutassa meg a gyerekorvosnak. Az már az ő dolga, hogy megnézi-e, vagy elegendőnek tartja a pontos leírást is.

3. „Anyukám azzal riogat, hogy bélcsavarodása lesz a gyereknek, ha öt napig nem kakil, és adjak neki kúpot, de legalább hőmérőzzem meg. Fogadjam meg a tanácsát?”

Attól függ, mekkora a baba. Újszülöttkorban a ritka széklet azt jelezheti, hogy kevés anyatejhez jut a kicsi. Hathetes kor után viszont gyakori, hogy olyan jól megemészti a kicsi az anyatejet, hogy semmi nem kerül a pelusba. Ha ez láthatólag nem zavarja a kisbabát, nem fáj a hasa, jó a kedélye, akkor nincs semmi teendő. A babamasszázs, az enyhe tornáztatás segíthet (finom, bicikliző mozdulatokkal), de ne adjon hashajtót, kúpot, kamillateát vagy egyéb dolgot neki. A hőmérőzés is felesleges. Nem kell félni – a csecsemők székrekedése egészen más, mint a felnőtteké, ha végül kakil, az nem lesz kemény vagy fájdalmas számára – a széklet állaga pontosan olyan lesz, mint máskor, csak éppen sokkal több.

4. „Úgy látom​, a gyerekemnek fehér a szája belülről. Lehet, hogy szájpenésze van?”

Nem biztos. Az anyatej is könnyen odatapad a kisbabák szájára. Az igazi szájpenész fehér, lepedékszerű, és nemcsak az ínye, szája, hanem belülről az egész pofija is állandóan fehér, és ez nem múlik el a következő etetésig. A leszedése sem egyszerű – nem elég simogatni, kifejezetten dörzsölni kell egy mutatóujjra csavart, gombaölőszerrel átitatott gézlappal, minden etetés előtt. Nem szabad elfelejteni ilyenkor az anya mellbimbójának kezelését sem, hogy megakadályozzuk a visszafertőződést!

5. „A kórházban azt mondták, hogy nem fáj, ha a köldökét kezelem, de én nem hiszem el. Ha nem fáj neki, miért sír?”

A gyerekek nagy része csak akkor sír, ha saját anyukája kezeli a köldökét, és nyugodtan tűri, ha ugyanezt egy orvos vagy egy védőnő csinálja. Miért? Mert könnyen átveszik a szülők hangulatát, és ha megérzik, hogy az anyuka ódzkodik ettől az egyébként igen fontos feladattól, akkor vad ordításban törnek ki. A köldökcsonk körül nincsenek idegek, így biztosan nem fáj nekik, amikor határozott kézzel kihúzza az ember, hogy körbetörölje – de tény, hogy az alkohol hidegségét nem kedvelik. Gondoljon arra, hogy minél határozottabban csinálja, annál hamarabb leesik, és legkésőbb a gyerek kéthetes korában már nyoma sincs! Ezért fontos minden tisztába tételnél megemelni és hexaklorofiles hintőporral (semmiképpen nem sebhintőporral!) beszórni. De az alkoholt nem kell minden alkalommal elővenni, elegendő csak este, fürdés után, nehogy túlságosan kiszárítsa az érzékeny bőrt.

6. „Még csak kéthetes a kicsim, de máris hat órát alszik egyfolytában. Nincs szívem felkelteni. A barátnőim irigyelnek, hogy milyen mintagyerekem van, de én aggódom. Nem fog így kiszáradni, nem fog kisebesedni a feneke, ha ilyen sokáig marad a pisis pelusban?”

Ha a gyerek egészséges, akkor éjfél után nem kell felkelteni, hagyni kell aludni. Napközben is csak azért érdemes négyóránként felébreszteni, mert ha nagyon kialussza magát, éjszaka nem fog tudni nyugodtan pihenni. A popsiját nem kell félteni, mert a modern nadrágpelenkák nagyon jól megvédik. Más a helyzet a kiszáradással, mert annak egyik tünete lehet az aluszékonyság – ám más jele is van. Szárazabb bőr, élénksárga és kevés a vizelet. De ha nincs ilyen tünet, és napközben legalább nyolc alkalommal eszik a gyerek, akkor semmi oka az aggodalomra! Más a helyzet a sárgasággal küszködő kisbabák esetében, akik kórosan aluszékonyak, és akiket valóban fel kell ébreszteni legalább háromóránként, mert számukra létfontosságú a megfelelő mennyiségű anyatej fogyasztása.

7. „Ez nem lehet koszmó a fején, hiszen én minden este megfürdetem! Honnan lenne piszkos?”

Az elnevezés csalóka: a koszmónak semmi köze nincs a koszhoz. Egyszerűen azt jelenti, hogy néhány csecsemő fejbőrén kicsit erőteljesebb a faggyúmirigyek működése. Könnyen segíthet rajta, ha bőségesen beolajozza a kicsi fejét egy órával a fürdetés előtt, majd egy puha gyerekfogkefével visszafelé simogatja. Két-három alkalom után el fog tűnni.

8. „Bukás vagy hányás? Fogalmam sincs, mi a különbség a kettő között!”

A hányás messzire lövell, szinte sugárban érkezik. Ha ezt tapasztalja, azonnal forduljanak orvoshoz, mert ilyen kis korban ez komoly betegség tünete lehet! A normál bukás épp csak kibukik, kibuggyan a baba szájából. De persze ez is lehet riasztóan nagy mennyiség, hiszen a nyállal, gyomornedvvel összekeveredve úgy tűnhet, hogy szinte több jött ki, mint amennyi bement. Nem kell megijedni, ez általában normális jelenség, különösen a mohó babáknál, akik sok levegőt nyelnek. Segíthet, ha egy étkezés alatt többször is megbüfizteti, és lefektetésnél megemeli az ágy fejvégét, mondjuk, néhány könyvet tesz az ágy lába alá. Ha azonban úgy érzi, hogy túl sokat bukik a baba, és emellett nem fejlődik, vékonyka marad, menjen orvoshoz, aki esetleg továbbküldi ultrahangra, nincs-e valamilyen betegség a bukások hátterében.

9. „A kórházban azt mondták, le ne merjem vágni a gyerek körmét hathetes koráig, mert elfertőződhet. De neki olyan hosszú körmei vannak, hogy állandóan megkarmolja magát. Tartsam kesztyűben a kezét egész nap?”

Nem hiszem, hogy a kesztyű jó megoldás lenne, hiszen már az egészen kicsi babák számára is fontos a tapintás. Egy alkohollal áttörölt, normál manikűrollóval nyugodtan vágja kisebbre a gyerek körmét, csak arra ügyeljen, hogy ne akarja szép félholdacska alakúra igazítani, jobb azt egyenesen hagyni, nehogy beszakadjon, vagy belevágjon az ollóval.

10. „Állandóan könnyezik a szeme. Talán huzatot kapott?”

Valószínűbb, hogy elzáródott a könnycsatornája. Néha segít az orrgyök masszírozása – de jobb, ha elmegy a gyerekszemészetre, ahol átmossák a kicsi könnycsatornáját. Sajnos erre néha többször is szükség lehet. Ami fontos – a váladékot ne belülről kifelé törölje le, hanem kívülről befelé. A genny ugyanis a könnycsatornában keletkezik, és ha kifelé húzza, végigkeni az egész szemgolyón! És soha ne feledje: egy törlés, egy vattakorong! Nehogy felülfertőzze, vagy átvigye a másik szemre is a váladékot!
Kismamatipp: Az erősen szárító kamillatea helyett használjon inkább forralt vizet vagy készítsen szemvidítófű főzetéből (euphrasia officinalis) borogatást vagy lemosóvizet!

11. „Milyen meleg legyen itthon? A kórházban úgy befűtöttek, hogy a trópusokon éreztem magam. Itthon is ilyen hőségre van szükség?”

Az anyaméhben állandó 36 fokos hőmérsékletet szoktak meg a babák. Kijőve ezért általában kicsit fáznak. A kórházban ezt az átmenetet azzal könnyítik meg, hogy igen melegre fűtik a helyiségeket, amelyekben az anyukák már kicsit kellemetlenül is érzik magukat. De otthon már nem kell ezt a gyakorlatot folytatni. A 22 fokos szoba éppen megfelelő hőmérsékletű, csak a fürdéshez kell kicsit melegebbet, körülbelül 25 fokot varázsolni. Ez persze csak a normál súlyú újszülöttekre érvényes – a koraszülöttek még egy darabig jobban érzik magukat, ha pár fokkal melegebb lakásban lehetnek.

12. „Mennyi ruhát kell ráadni? Honnan tudjam, nincs melege, vagy nem fázik?”

A kezét nem érdemes tapogatni, mert az nem ad pontos információt. A láb már pontosabb ?hőmérő” – ha hideg, akkor biztos, hogy fázik a baba. Érdemes egyébként még a legnagyobb melegben is ráadni egy kis zoknit, fázósabb babáknál akár a rugdalózó alá is adni egyet! Az anyukák hajlamosak túlöltöztetni a babát, pedig elegendő neki plusz egy réteg ruha a felnőttekéhez képest. Ha benyúl a nyakához, és izzad a kicsi, akkor biztosan túl sok rajta a ruha. Nem érdemes túlöltöztetni sem, mert a melegtől kiütéseket kaphat.

13. „Szerintem tűzforró a kicsi. Hogyan mérjem meg a lázát?”

Csecsemőkorban popsiban a legegyszerűbb megmérni a lázat. Nem kell kivárni még a szükséges két percet sem – elegendő az az idő, ameddig megy felfelé a higany. Ha megállt, már ki is lehet venni. De az eredmény láttán nem kell rögtön pánikba esni, ebből fél fokot le kell vonni. 38 fok alatt pedig csak hőemelkedésről van szó.

14. „Lázas a gyerek – azonnal induljunk orvoshoz?”

Semmiképpen! A lázcsillapítás a szülő feladata. Nem szabad vele várni, mert ilyen kis korban a magas láz hajlamosít a görcsre. Lehet borogatni is, de nem csak a kezére, bokájára kell kis kendőt tenni! Ilyenkor az egész testét állott, langyos vizes lepedőbe kell tekerni. De ezután nem szabad jó alaposan és melegen betakarni, mert az csak dunsztolja a gyereket, és még feljebb viszi a lázat! A borogatásnál kíméletesebb és hatásosabb a hűtőfürdő, amit testhőmérsékletűről kell fokozatosan 28-30 fokra hűteni. 39 fokos láz fölött semmiképpen nem lehet kíméletből eltekinteni a hűtőfürdőtől, mert ez a lázcsillapítás leggyorsabb módja! Ez már az egészen kicsi babáknál is hatásos, és nem kell félni, nem okozhat semmilyen betegséget!

15. „Iszonyúan lüktet a kutacsa. Mi baj lehet?”

Semmi – a vékony bőrű kisbabáknál néha riasztó látvány, amikor látni a pulzáló ereket a lágy kutacs fölött, de ez semmi kórosra nem utal.

16. „Láttam a csecsemők számára készült, rövidített végű kis fültisztító pálcikát. Ezt nyugodtan használhatom?”

Semmiképpen! Akár normál, akár bunkós végű pálcikát használ, mindegyik csak mélyebbre tolja a fülzsírt, amely megrekedhet és betömörülhet. A kisbaba fülébe tilos belenyúlni, a fülzsír magától is kijön. Inkább nézze meg alaposan minden fürdetés után, és ha már elindult kifelé, a fürdőlepedő összesodort sarkával segítsen neki kijönni. Érdemes megnézni, mi van a baba füle mögött: az ott összegyűlt magzatmáz vagy kenőcs miatt kipállhat, akár be is repedhet a gyenge bőr. Tartsuk ezt a területet szárazon!

17. „A kisfiamnak teljesen megduzzadtak a mellei, és szerintem valami tejféle váladék csorog belőlük. Ez hogy lehet?”

A mell duzzanata fiúknál-lányoknál egyaránt gyakori jelenség, méghozzá az anyai hormonok hatására. Akár még tej is jöhet belőle, ezt hívja a néphagyomány boszorkánytejnek. Semmit nem kell vele csinálni, se borogatni, se nyomkodni nem szabad. Magától el fog múlni. Az is előfordul, hogy véres váladék jön az újszülött kislány hüvelyéből, mintha menstruálna. Ezzel sem kell foglalkozni, magától el fog múlni.

18. „Mindenki mást tanácsol – visszahúzzam fürdetésnél a kisfiam fitymáját, vagy inkább hagyjam békén?”

Csak annyira kell felhúzni, amennyire a tisztításhoz szükséges. De egyébként nem szükséges húzogatni, mert berepedhet, és akkor nehezen gyógyul. Az, hogy ennyi idős korban még nagyon szűk a gyerek fitymája, teljesen normális jelenség, majd a szobatisztaság kialakulása körül kell megnézni, mennyire tágult ki. Ha még ekkor sem lehet hátrahúzni, gyors műtéttel könnyen segít rajta a szakorvos.

19. „Mindenütt azt olvasom, vigyázzak, nehogy a kislányom hüvelyébe kerüljön a széklet. De hát amikor megrakja a pelust, nem tudok elég gyors lenni, mindenhová befolyik a kaki!”

Ez bizony elkerülhetetlen, ám ne aggódjon, nem lesz semmi baj. Arra ügyeljen csak, hogy minden kakilás után alaposan tisztítsa meg a gyereket, széthúzva a szeméremajkakat, és ha túl nagy adag sikeredett, akkor akár a csap alatt is lemoshatja. A lényeg, hogy minden törlést elölről hátrafelé végezzen, nehogy még több székletet kenjen a hüvelybe.

20. „Valóban szükség van kiegészítő vitaminokra?”

Bár az anyatej tökéletes táplálék, Magyarországon kétféle vitamint minden babának előír a gyerekorvos a biztonság kedvéért.
D-vitamin: kéthetes korától egyéves koráig kell kapnia folyamatosan a kisbabának, általában napi egy cseppet, a csontok megfelelő fejlődéséért.
K-vitamin: a kizárólag szoptatott kisbabáknak kell kapniuk heti egy ampullát, vérzéses betegségek megelőzésére. Ha tápszert eszik, vagy elmúlt féléves, és gyümölcsöt kóstolgat a baba, nem kell tovább adni, mert ekkor már képesek a bélben élő baktériumok K-vitamint előállítani.
Minden más vitamint csak az orvos utasítására szabad adni, sem vasra, sem C-vitamin adására nincs szükség, még téli, influenzás időszakban sem, mert az anyatejben lévő vitaminok jobban hasznosulnak minden másnál!

A védőnő tippje: Készítsen listát, nehogy elfelejtse, mit is akart kérdezni a védőnőtől vagy a gyerekorvostól!