Amit mindenki izgatottan, de szorongással tele vár :)

Az ultrahang alapjában véve nem babamozi, nem arra való, hogy csak úgy ok nélkül kíváncsiskodjunk, kire is fog majd hasonlítani a pocaklakó. Ennek ellenére úgy tűnik, jelenleg semmi sem szól az ellen, hogy mégis elmenjünk legalább egy olyan „fizetős” vizsgálatra is, amelynek az állapotfelmérésen kívül kifejezetten a gyönyörködés a célja. Persze azt, hogy a baba egészséges, nem lehet elégszer hallani! Amikor ezt kimondja a vizsgáló, minden kismama arca felderül. A technika pedig olyan elképesztő fejlődésen ment keresztül, hogy valóban rengeteg apró részletet megtudhatunk a babáról már születése előtt. Továbbra sincs bizonyíték arra, hogy ez ártalmas volna a magzatra, de azért bizonyos korlátokat figyelembe kell venni: folyamatosan, hosszabb ideig nem szabad ultrahangozni a babát, mert felmelegedhet a magzatvíz, és ez kellemetlen lehet a picinek. Ha jól látszik, akkor elég tíz perc is, ha fedezékbe vonul, előbb elő kell csalogatni onnan. Ennek leghatásosabb módja, ha a vizsgálat miatt aggódó anyukája is megnyugszik, simogatja a hasát, és az apa vagy a testvér is beszél a magzathoz. Ennek szinte azonnal látszik az eredménye a képernyőn, a magzattal ugyanis lehet beszélni! A testvéreknek egyébként néha egészen találó megállapításaik vannak. Egy kisfiú például így kiáltott fel, amikor meglátta kistestvére szépen kirajzolódó gerincét a monitoron: anya, cipzár van a hasadban?

A „nulladik”
A negyedik héttől már észlelhető ultrahanggal a terhesség. Ekkor még csak a megvastagodott méhnyálkahártya látszik, az ötödik héten már a petezsák is, a hatodikon a beágyazódott petezsák. Az ötödik-hatodik hét között már a szívműködés is megjelenik. Ekkor hüvelyi ultrahangvizsgálattal kaphatunk pontosabb eredményt, de szűrővizsgálatot még nem végeznek. Arra kíváncsiak, hogy méhen belül fejlődik-e a terhesség, egy vagy több babáról van-e szó, a méhen nem látható-e valamilyen rendellenesség (például mióma, osztott üregű méh), és hogy az embrió fejlettsége hány hetes terhességnek felel meg. Az ultrahang és a menstruáció szerint számított időpontok nem mindig egyeznek, plusz-mínusz egy-két hét eltérés előfordulhat.

Az „első”
A 11. és 14. hét között lehet elvégezni. A 12. hét az ideális a Down-kór előszűrő vizsgálatára (lásd a tarkóredőről, orrcsontról és a belekről írottakat), másrészt ilyenkor megállapítható, hogy épek-e a végtagok, a koponya, záródik-e a hasfal. Megmérik a magzat pontos méreteit, főbb csontjainak hosszúságát. A hossza az úgynevezett CRL-érték, vagyis a feje búbjától a popsijáig mért távolság. Egyébként a 16. hétig látszik egészben a monitoron a magzat, ezután már csak részleteket láthatunk belőle: például az arcát, a lábacskáját.

A „második”
A 18-20. héten már az AFP-eredmény ismeretében végzik a genetikai szűrővizsgálatot. Megmérik a magzat pontos méreteit, meggyőződnek arról, hogy zárt-e a gerinc, a végtagcsontok megfelelően fejlődnek-e, nincs-e szervi elváltozás a vesében, gyomorban, szívben, rekeszizomnál, az agyban. Az esetleges ajakhasadék látható. Megítélhető a magzatvíz mennyisége is, de ez nagyban függ a pillanatnyi állapottól, a vizsgáló jártasságától és például attól is, hogy volt-e a kismamának magzatvízvizsgálata (ultrahang vezérlés mellett tűvel mintát vesznek a magzatvízből), azután ugyanis egy ideig több a víz a szokásosnál. A túlságosan sok víz fertőzésre, cukorbetegségre vagy valamilyen záródási rendellenességre, szívfejlődési zavarra utalhat, míg a kevés arra, hogy a magzatvíz körforgásával, keringésével vannak gondok a belek vagy a húgyutak rendellenessége miatt. Előfordul, hogy a méhlepény ekkor még kedvezőtlenül helyezkedik el, mert érinti vagy fedi a belső méhszájat, de ez még sokat változhat a terhesség végéig. Ezen a vizsgálaton a szülés várható időpontját is meg lehet becsülni a baba méretei alapján. Ha a kismamának volt már vetélése, hüvelyi ultrahangvizsgálattal ellenőrizhető, hogy a belső méhszáj zárt-e.

A „harmadik”
Ekkor a magzat fejlődésének és a magzatvíz mennyiségének megítélésén van a hangsúly. Már szembetűnő lehet, ha elmarad a növekedésben. A méhlepény általában egyes érettségi fokú, ez a normális. Dohányzás, vérnyomásprobléma, cukorbetegség esetén rendszerint meszesebb a lepény, ilyenkor kettes, hármas fokozatú is lehet. Ha a vizsgáló ezt látja, áramlásmérést (flowmetriát) is végez, így ellenőrzi, hogy a köldökzsinóron keresztül megfelelő-e a magzat vér-és oxigénellátása. Megnézik a baba fekvését is, de ez még sokat változhat a szülésig, akár fronthatásra is.

A „negyedik”
A szülés előtti utolsó vizsgálaton, a 36. hét körül meghatározzák a magzat fekvését, várható súlyát, a szülés valószínű időpontját. Nem felesleges a korábbi császármetszés hegvonalának alapos vizsgálata nagyon telt hólyag mellett, mert így felfedezhetők az esetleg hegszétválásra utaló jelek, vagy épp az ellenkezője, hogy a heg rendben van, természetes szülés is következhet. Ismét sor kerülhet áramlásmérésre, ha arra gyanakszik az orvos, hogy a magzat ellátása már nem megfelelő.

Ki fizeti a vizsgálatokat?
A négy alapvizsgálat a terhesgondozáson a társadalombiztosítás terhére történik, vagyis nem kell érte külön fizetni. Magánrendelők esetében (a 4D rendelők többsége ilyen), ha a kismamának van egészségpénztári tagsága, feltétlenül rá kell kérdezni, hogy a választott rendelő kapcsolatban áll-e a pénztárral, mert ha igen, kérheti a vizsgálati díj (alkalmanként 10 000-14 000 Ft) egy részének visszatérítését.

– A vizsgálatok során a kismama sokszor nem is a képernyőt nézi, hanem a szememet. Azt nézik, mosolygok-e, vagy elkomorul az arcom. Szörnyű szorongást okoz az aggodalom, hogy a babával esetleg nincs rendben valami. A kórházban a terhesgondozás során végzett rutinvizsgálaton néha igencsak ráijesztenek a kismamára, egy-egy röviden odavetett, esetleg csak írásban közölt eredménnyel. Naponta érkeznek hozzánk ilyen problémával. Az alapos ultrahangvizsgálatból aztán szerencsére az esetek többségében kiderül, hogy felesleges volt az aggodalom – meséli Győrfi Mátyás.

Amitől meg szoktunk ijedni

A tarkóredő (vagy nyaki redő) vastagsága
A 11-14. hét között vizsgálható, jól mérhető adat, bár eltérések jócskán előfordulnak a különböző vizsgáló személyek mérési technikái és a különböző géptípusok képfelbontása miatt. Ha a redő vastagabb 3-4 milliméternél, fokozott a Down-kór kockázata a magzatnál. Van, aki már 2,5 milliméternél is genetikai vizsgálatot javasol a kismamának. A mért érték azonban nem százszázalékos eredmény! Ennél jóval magasabb értéknél is lehet egészséges a magzat, míg végül Down-kórosnak bizonyuló magzatnál is lehet teljesen normális méretű a nyaki redő.

Látszik-e az orrcsont?
Nehezebben látható, mint a tarkóredő, de tény, hogy Down-kóros magzatoknál sokszor nem látható még az orrcsont a 11. és a 14. hét között. Ez azonban csak egy jel a sok közül, amely önmagában nem ok az aggodalomra, hiszen előfordul, hogy a magzat egyszerűen úgy fekszik, hogy nem látszik az orrcsontja, pedig van, és fordítva is igaz, jól látható orrcsonttal is lehet Down-kóros.

Különös belek
A hiperechogén beleket szintén a Down-kór jeleként tartják számon, s igen gyakran fölösleges riadalmat keltenek vele. A kifejezés annyit jelent, hogy a belek ultrahangképe kiemelkedik a környező szövetek közül. Ez azért van így, mert a belek teltek. Ez is csak egy állapot a sok közül, lehet, hogy délelőtt teltek, délután már üresek. Ha a teltség nagyjából állandó, keresni kell az okát. Nem csak Down-kór, hanem ürítési probléma is szóba jöhet, például zárt vagy hiányzó végbélnyílás.

Agyi ciszták
A terhesség során bármikor észlelheti a vizsgáló, de diagnosztikája fokozott körültekintést igényel. A második harmadban gyakran láthatóak ciszták, de ez átmeneti állapot, mindig felszívódnak, s a kontrollvizsgálaton általában nem látszik már semmi. Utalhat toxoplazma-fertőzésre is, ebben az esetben vérvizsgálattal állapíthatja meg az orvos, hogy tényleg erről van-e szó.

Vesetágulat a magzatnál
A 18-20. héten szokták észrevenni. Az egyszerű vesetágulattal nagyon ritkán van gond. Fiúknál gyakrabban látható, mint lányoknál, és születés után magától rendeződik. A vesekéregben látható ciszta már komolyabb eltérés, és további vizsgálatokat igényel.

És hogy eligazodjunk azon a bizonyos papiron:

Rövidítés Meghatározás
APD/AD a has mérete a gerinctől a hasfalig
APTD vagy ATD a has keresztirányú átmérője
Average US GA az ultrahangos mérések szerinti terhességi hét
BPD, BIP ( biparietális átmérő) fej szélessége a két halánték között
CRL vagy SSL ülőmagasság, fejtető és far távolsága
EDD by LMP szülés dátuma LMP szerint számolva
EDD by Ultrasound szülés dátuma az ultrahang alapján
EFW vagy FW a baba becsült súlya BPD, AC, HC és FL alapján
FIB szárkapocscsont hossza
FL (femur hossz) a combcsont hossza
FRO frontooccipitalis átmérő (BPD síkjában mért legnagyobb

koponyaszélesség.)
FS a petezsák átmérője
GA LMP szerint számolt hetek száma
GEST, SSW terhességi hét
GEW tömeg
HC, HU vagy KU a fej körfogata
HL vagy HUM a felkarcsont hossza
LMP utolsó menstruáció időpontja
OFD fej átmérője hosszában, homlok és tarkó közti

legnagyobb távolság
OFD vagy FOD a homlok és tarkó közötti távolság, a koponya hosszanti

mérete
OK agyi oldalkamra szélessége
Placenta méhlepény
RAD alkarcsont hossza
TAD mellkas átmérő
TAD vagy THQ mellkas átmérője
THAP mellkas antrioposterior távolság
THQ mellkas harántátmérő
TIB sípcsont hossza
YS szikhólyag