Kedves Látogató!

Sok szeretettel köszöntelek az oldalamon. Bodrogi Rékának hívnak, Július hónapban leszek 25 éves (el sem hiszem, hogy leírtam). A gyönyörű Szigetközben élek nem messze Győrtől. Főiskolai tanulmányaimat a Budapesti Gazdasági Főiskola, Turizmus-vendéglátás szakán, vendéglátás-szálloda szakirányon végeztem el. Kiskoromban kezdtem sportolni, a konyhatündérkedés iránti érdeklődésem pedig tizenéves korom körül már jelentkezett. Szívesen alkottam főként különféle édességeket ezekben az években is. Mikor milyen ihletet kaptam éppen. Bizonyára okkal választottam vendéglátós sulit. Véletlenek nincsenek, én ebben hiszek. Illetve ebben is.

Imádom a tavaszt, a nyarat, a napfényt, a tengert (hűű a tengert nagyon), a kutyákat, az őszinteséget, a nagy mély lelki beszélgetéseket, a sok-sok nevetést (az olyat amikor már fáj a hasad), szeretek piknikezni, kirándulni, biciklizni, olvasni, filmet nézni, vezetni és természetesen lételemem a sport és az egészséges életmód. Szó szerint, tényleg lételemem. Számomra az önmegvalósítás abban rejlik, amikor elmehetek egy jót futni, vagy edzhetek egy nagyot kedvemre, ezt követően pedig elfogyaszthatom az általam elkészített finom egészséges ételeket, amikről biztosan tudom, hogy pozitívan hatnak a testemre és a lelkemre egyaránt, na akkor érzem igazán ÉLŐnek MAGam. Nagyon szeretek kísérletezni a konyhában, alkotni, dekorálni, pepecselni, másoknak örömet okozni azokkal az ételekkel, melyekbe a hozzávalókon kívül beleteszek még valamit: sok-sok szeretetet. Nincs annál felemelőbb érzés, mint amikor mondjuk, a Kedvesem mind a 10 ujját megnyalja, úgy ízlik neki az újdonsült, vagy régi bevált alkotásom. És ugyebár köztudott hogy a férfiak mennyire szeretik a pocakjukat. Mondjuk nem mintha mi nők nem. De ez egy másik történet. Éppen ezért, mivel nagyon szeretek enni, gondoltam arra, hogy kikísérletezem, hogyan lehet teljesen átreformálni a konyhát. Sok mindent kitaláltam már, volt ami csak úgy jött, a lelkem mélyéről éreztem, hogy "Na ezt meg ezt ezzel meg ezzel a hozzávalókkal meg kell alkossam". Azt hiszem ezt nevezik belső hangnak? Gyűjtöttem inspirációt több helyről a világhálón, megreformáltam egy-két receptet, átalakítva a saját ízlésemre., beillesztve az életvitelembe. Lesz mit tanulnom még az évek során, de én nyitott vagyok, hisz pont ez benne a szép, hogy mindig van út arra, hogy jobb legyek. Ahol akarat van, ott út is van, ez biztos. Úgy gondolom étkezni egy gasztronómiai élmény, melyre ebben a rohanó világunkban nem fordítunk kellő odafigyelést, és sokszor csak az a cél hogy minél előbb belapátoljuk az elénk kerülő táplálékot, hogy aztán siethessünk, tovább valahova ahol éppen dolgunk van.

Az élet zajlik körülöttünk, jönnek, mennek emberek, dolgok, történések, minden áramlik és te tanulsz, még ha észre sem veszed, abban az adott pillanatban, akkor később majd koppannak a kövek. Ha elég szemfüles vagy, akkor bármerre mész okosodsz, és előnyödre fordítod.

Amikor pozitív visszajelzéseket kapok, akkor mindig nagy öröm és hála járja át a szívem, hiszen ebből már tudom, hogy sikerült átadnom valamit magamból, és ha akár csak egy arcocskára is mosolyt varázsoltam már megérte felkelni. Szerintem csodálatos dolog az élet, utazni, megélni a minden napot úgy, ahogy van, minden mélységével és magasságával együtt. Ha öröm ér, ha fáj valami, éld meg, és éld át a léleksimogató pillanatokat, az ételek ízeit, melyek a szíveden át a lelkedig hatolnak. Csak figyeld meg.

Az én filozófiám az, hogy engedjük meg az életnek, hogy történjen, engedjünk teret önmagunknak, ez a legfontosabb, legyünk bátrak és merjünk nagyot álmodni, kilépni abból a bizonyos komfort zónából, amiről annyit olvasni, hallani, de épp annyi embert hátráltat attól, hogy az legyen, aki a lelke mélyéről igazán szeretne lenni. Legyünk nyitottak, befogadóak, figyeljünk oda magunkra, és másokra és szeressük ezt az ÉLETet, hiszen azért kaptuk, hogy éljük, nem azért, hogy elpazaroljuk! Nem számít, ha valami fáj, hadd fájjon, sírj, ha a lelkednek arra van szüksége, majd elmúlik, hiszen az egyetlen dolog az életben, ami állandó, az a változás. Ha nevetned kell, akkor nevess, csak engedd áramolni a dolgokat. Fenn és lenn is van, mindig. Ne fogd vissza magad, légy aki lenni akarsz, akinek születtél! Ne engedd, hogy letörjék a szárnyaid, nekem is jó párszor megpróbálták, de mindig visszanövesztettem. És ezután is visszafogom. Az élet folyamatosan gombokat nyomogat rajtunk emberek, helyzetek, dolgok, szituációk formájában. Én nem engedem már, hogy gombokat nyomogassanak rajtam, ne engedd Te sem! A reakcióinkat mi magunk választjuk, és ha tudatosan éljük az életet, képesek vagyunk arra, hogy észrevegyük a tanítást, az élet tanítását. Légy résen, ahol lehet fejlődj, vond le a következtetéseket és lépj tovább az ismeretlenbe. Az életünk egészét egyetlen emberrel éljük le és az pedig a saját önvalónk. Nehogy már pont magunkkal ne legyünk megbékélve. Engedjük hát meg magunknak az életet, mely tele van szépségekkel, izgalmakkal. Nyisd ki a szemed és láss, ne csak nézz, vedd észre azt ami bizony sokszor ott van az orrod előtt.

Hosszas töprengés után évekkel a teljes életmódváltásomat követően egy kedves ismerősöm, Warga Krisztina (//masnicafe.blogspot.hu/főszerkesztője) megkeresésére, és bátorítására jutottam arra az elhatározásra, hogy útnak indítom a motivációs blogom. Az igazat megvallva évek óta halogattam (nem éreztem elérkezettnek az időt), mert fogalmam sem volt hogyan induljak neki, mikor napjainkban már annyi, de annyi csúcsszuper életmód blog van. Aztán rájöttem, jó igen ez így van, de mindenki más, és mindenkinek van egy saját története, ugyanolyan senkinek sem lesz. Az ismerőseim körében pedig egyre többen jelezték, hogy örömmel vennék, ha megosztanám egy felületen a tapasztalataim, ötleteim, receptjeim, a minőségi élet, táplálkozás és testmozgás terén.
Krisztinának nagyon hálás vagyok, ugyanis az ő segítségével sikerült erőt vennem magamon, és neki láttam a munkának, hogy megvalósítsam, régóta dédelgetett álmom. Így hát azon leszek, hogy átadjam az érdeklődőknek mindazt, amit én az utazásom során tanultam, tapasztaltam, megéltem az elmúlt évek során. Nyilván ezek egyéni tapasztalatok, nem biztos, hogy mindenkinek beleillik az életébe, de ha már valami hasznosítható, akkor annak én nagyon örülök. A blogom azért kapta a „Le Grand Voyage – A nagy utazás” nevet ugyanis én az egész életmódváltást úgy éltem meg lelkileg, mint egy utazást. Amikor elutazunk, egy jó messzi helyre ahol folyamatosan új impulzusok érnek. Körülbelül így. Mindezt 2013-ban fizikailag is tapasztaltam, a franciaországi Cannes városában ahol a főiskolai szakmai gyakorlatomat töltöttem.

A számomra lélekemelő dolgokat összekötve szeretném egy csokorba átadni az érdeklődőknek mindazt, amelyek fontos állomásként mély nyomot hagytak bennem az életem útján. Ha érdeklődsz az egészséges életmód, a testmozgás iránt, vagy csupán némi motivációra van szükséged a mindennapokhoz akkor jó helyen jársz.

Fogadjátok tőlem sok szeretettel a blogot. Bárkinek kérdése, ötlete, javaslata, észrevétele van, bátran keressen meg.

Réka :)