Cégregiszter | Múzeumok

Ismertető

A múzeumban Győr és környékének története elevenedik meg az őskortól napjainkig. A régészeti leletek, tárgyi emlékek mellett jelentős az orvos-történeti, valamint a képző- és iparművészeti anyag.

A múzeum értékes régészeti gyűjteményében (59 406 db) tekintélyes római, népvándorlás kori és avar anyag található. Ezek bemutatásával kezdődik a történeti áttekintés, amelynek kronológikus rendjében nagy hangsúlyt kap a céhes anyag, az ellenreformáció idejének tárgyi emlékei, illetve a parasztság és a polgárság XVIII-XIX. századi életmódját tükröző tárgyak, enteriőrök.
A múzeum jelentős numizmatikai (17 303 db) és cserépkályha-gyűjteménnyel rendelkezik. A postabélyeg-bemutató az első kibocsátástól az 1980-as évekig tartó időszakot tekinti át. A múzeum jelentős könyvtára nyilvánosan is használható.

• FOTÓ GALÉRIA
http://www.gymsmuzeum.hu/index.php?option=com_ponygallery&Itemid=84

Tárlatlátogatás

A földszinti termekben a honfoglalást megelőző időkből való ásatási leleteket állították ki. Külön figyelmet érdemel a római kort bemutató gazdag terem. Az emeleten a honfoglaló magyarok lovas temetkezéseiből származó tárgyak töltik meg a tárlókat: fémveretekkel ékes viseletek, lószerszámok, fegyverek.
A középkorba átlépő, megkeresztelkedett magyarság emlékanyaga a feudalizmus megszilárduló társadalmi-gazdasági struktúrájáról tanúskodik.
A török időket az 1594-es és 1598-as várostrom metszetes ábrázolásai, fegyverek és a nevezetes vaskakas (melynek "kukorékolása" a török uralom végét hozta el) eleveníti meg.

Győr azonban nem csupán fontos erődítmény volt, hanem a XVII-XVIII. században már élénk kulturális és gazdasági élet színtere is. Ennek jogi elismeréseként 1743-ban a szabad királyi városok közé emelkedett. Ebből a korból nyújtanak ízelítőt a céhek reprezentatív tárgyai, mint a finoman faragott vagy berakásokkal díszített míves céhládák, a serlegek, a festett céhzászlók.
Szépek az ellenreformáció szellemében megújult vallási élet emlékeit felvonultató tárgyak, a XVIII. századi oltárképek, valamint a helyi mesterek míves órái.

A következő termek az elmúlt két évszázad paraszti életének és polgári világának sokrétű emlékanyagát vonultatják fel. Láthatunk 1794-ből való szőlőprést, hordót, berendezett kádárműhelyt és parasztszobát. A városi életet elegáns biedermeier szobabelső, vegyeskereskedés és józan hangulatú italmérés idézi meg.
Szintén állandó kiállításon mutatják be a Petz család magángyűjteményét, ami elsősorban orvostörténeti és iparművészeti anyag, illetve az Abád-Hauser család gyűjteményét, ami képzőművészeti és iparművészeti emlékeket őrzött meg.

Xantus és a múzeum

Az intézmény névadója, Xantus János (1825-94), természetkutató, utazó, etnográfus Győrben járt iskolába. Változatos pályája során beutazta a világot, 1866-68 között az általa alapított pesti állatkertet igazgatta, majd 1872-1893-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának volt a vezetője.

A győri múzeum 1859-ben jött létre abból a régiségtárból, amit az 1850-es években Rómer Flóris (1815-89) archeológus, a Bencés Főgimnázium tanára alapított. A gyűjteményt a bencés rend kezelte egészen 1949-ig, amikor államosították.

Belépőjegy:
teljes: 700, Kedvezményes: 350