Rájuk ugyanis nem vonatkozik a július 1-ig meghosszabbított kilakoltatási moratórium. A helyi önkormányzat ugyan minden segítséget megad, mégis ennyien vannak azok, akiknek jelentős közüzemi tartozásuk vagy lakbérhátralékuk van.

Csupa tartós élelmiszer a hűtőben - ugyanis nem hűt. A villanyt már rég kikapcsolták az egyik önkormányzati bérlakásban élő asszonynál. Napi pár száz forintja maradna élelmiszerre, ha minden mást kifizetne, de a közüzemi számlákra már régen nem jut pénze.

Több százezer forintos közüzemi tartozást halmozott fel és a lakbérrel is el van maradva. Betegsége miatt nem talál munkát, az alig több mint havi 28 ezer forintos rehabilitációs járadékából él. A kilakoltatás őt is fenyegeti.

„Egyszerűen semmi tervem nincsen és nem is tudom, hova menjek, patthelyzetben vagyok. Apukám 2005-ben, férjem 2006-ban, anyukám 2010-ben halt meg. Sehova sem tudok menni csak ez a kis másfél szobás 43 négyzetméteres önkormányzati bérlakás maradt rám" - mondta Rózsavölgyi Friderika.

Sokan vannak hasonló helyzetben. A győri önkormányzatnak összesen 400 millió forinttal tartoznak a bérlők. És bár a hivatal a végsőkig kivár, ötven- százezer forintos tartozás után már felszólítást küld, és ha a bérlő továbbra sem kezdi el rendezi tartozását, akkor bírósági pert indít.

„Több százra tehető azoknak a családoknak a száma, akiknek valamilyen jelentősebb tartozásuk van valamelyik szolgáltató felé. Konkrét bírósági szakaszba 39 család esetében jutottunk el" - mondta Wajzer Gábor, a Győri Polgármesteri Hivatal lakásügyi csoportvezetője.

Az önkormányzati bérlakásokban élőkre az újra meghosszabbított kilakoltatási moratórium már nem vonatkozik. A lakásügyi csoportvezető szerint az április 15-ig tartó moratórium egyik tanulsága is az volt, hogy sokan maguk előtt görgették a díjhátralékot mondván, úgysem tehetik ki őket az utcára. Eközben pedig több százan várnak önkormányzati bérlakásra.

Arról, hogy a kilakoltatott családokkal mi lesz, egyelőre nem tudni részleteket.