A projekt aktualitásairól Kövecses Pétert, a társulás Projekt Megvalósítási Egységének vezetőjét kérdezte a hírportál újságírója.

Környezetvédelmi szempontból miért jelentős ez a beruházás? Milyen pozitív változásokra számíthatunk?

A rekultiváció elvégzése környezetvédelmi szempontból nagyon fontos feladat. Évtizedeken keresztül csak halmoztuk a feleslegessé vált dolgokat, egész hegyeket „építettünk" belőle. A technológia fejlődésének köszönhetően mára eljutottunk oda, hogy sokkal kevesebb hulladék kerül lerakásra, hiszen az újrahasznosítható anyagok külön gyűjtésével és feldolgozásával ezek a hulladékok visszakerülnek a termelés-gyártás folyamatába. Viszont azzal a rengeteg szeméttel, amit eddig felhalmoztunk, kezdeni kell valamit, hogy ne csúfítsa, ne szennyezze tovább a környezetünket. A rekultiváció elvégzésének köszönhetően megszűnik a biogáz-kibocsátás, a lerakók talajvízszennyező hatását pedig a kiépítendő felületi záróréteg és vízelvezetés szünteti meg, vagy csökkenti. Esztétikai szempontból sem mindegy, hogy a rekultiváció után a szemünket sem fogják már bántani ezek a zöldterületeken ejtett tájsebek.

Hogy történik egy-egy lerakó rekultiválása?

Az érintett területek többségén a következő munkafolyamat zajlik: a kivitelező megtisztítja a lerakót és környékét oly módon, hogy meg tudja közelíteni munkagépekkel a helyszínt. Előfordul, főként a régen felhagyott lerakóknál, hogy a területen kisebb-nagyobb fák, cserjék nőttek, amiket ki kell vágni. Ezek után a jóváhagyott tervek szerint megtörténik a hulladéktest formázása, vagyis vízszintes és ferde felületének rendezése, áthalmozása, majd megkapja a több rétegrendből álló takarást. A megfelelő forma kialakítása után a hulladéktestre egy úgynevezett kiegyenlítő réteg kerül. Erre kerül egy 30 cm vastagságú agyag vízzáró réteg, amely azt hivatott megakadályozni, hogy a csapadék leszivárogjon a hulladéktestbe és további szennyeződéseket mosson a talajba. A vízzáró réteg fölé szivárgóréteg kerül, amit homokos kavics alkot. Erre kerül az úgynevezett alsó fedőréteg, a munka végső fázisában pedig felső fedőrétegként 30 cm vastagságban humusztakarást kap az egykori lerakó teteje, és füvesítés történik a teljes felületén. A rekultivált lerakók környezetébe monitoringkutak is elhelyezésre kerülnek, amelyek segítségével a környezetre gyakorolt hatásokat tudjuk ellenőrizni.

Milyen jelentős események történtek eddig a rekultivációs projekt kapcsán? Hol tart most a megvalósítás?

2010. december 1-jén tartottuk a projekt hivatalos nyitórendezvényét, amelynek keretében aláírásra kerültek a kivitelezési szerződések a munkák elvégzésére a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott kivitelezőkkel. A győri Pápai úton lévő bezárt lerakót a Jaurinum Konzorcium, a győri körzetben lévő lerakókat a Strabag-MML Kft., a vaszari körzetben lévő lerakókat a KH-2010 Konzorcium, a veszprémvarsányi körzet bezárt lerakóit pedig az SA Veszprémvarsányi Körzet Konzorcium rekultiválja. A munkák megkezdése előtt az érintett települések lakói számára lakossági nyílt napokat tartottunk, ahol az érdeklődőknek lehetőségük volt a kivitelező és a társulás képviselőinek feltenni kérdéseiket a megvalósítással kapcsolatban. Győrött, a Pápai úti lerakó körzetében működő üzletek, vállalkozások vezetőinek, valamint a kiskerttulajdonosoknak külön is tartottunk egy ilyen fórumot.

Történt már valamelyik területen konkrét munkavégzés?

Igen, minden érintett településen megtörtént a munkaterületek átadása a kivitelezők részére, több helyszínen elkezdődtek már a munkák. Van, ahol még a terep előkészítése zajlik, egyes helyeken pedig már a földmunkákat végzik.

Mikorra várható a projekt befejezése?

A munkák több helyszínen folyamatosan zajlanak, a megkötött szerződések szerint a győri Pápai úton található lerakó rekultivációja 2011 novemberére készül el, 2012 augusztusára a projektben érintett többi 42 lezárt hulladéklerakó is rekultiválásra kerül.