- Egy koncepcióváltás történt, amelynek az a lényege, hogy lehetőség szerint a közfoglalkoztatásban résztvevőket tereljük vissza a munka világába - fogalmazott dr. Somogyi Tivadar. - Ennek az egyik módja például, hogy idén már a vállalkozók is pályázhatnak a közfoglalkoztatásra, emellett bizonyos szabályok vannak, például az, hogyha valaki a következő évben valamilyen bérpótló juttatást szeretne kapni, akkor minimálisan 30 napot szükséges előtte dolgoznia. A szisztéma, ami az önkormányzatokat érinti, hogy ezután a munkaügyi központokon keresztül tudunk pályázni, azaz nem automatikusan kapjuk a szaktárcától a pénzt. Két területen pályázhatunk, az egyik a rövidtávú, a másik pedig a hosszú távú közfoglalkoztatás. Előbbi azt jelenti, hogy egy illetőt napi négy órában, négy hónapon keresztül be tudunk vonni a közfoglalkoztatásba. Utóbbi esetében 2-12 hónapra napi nyolc órában tudjuk az illető személyt bevonni a rendszerbe. És ami még nagyon lényeges, hogy a múltban, ha valakit közmunkásként akartunk foglalkoztatni, de nem tudtunk neki a végzettségének, vagy attól egy fokkal lejjebb megfelelő munkát kínálni, visszautasíthatta az ajánlatot. Aki azonban bekerül az új közfoglalkoztatásba, annak minden munkát el kell fogadnia.

- Az elmúlt időszakban mennyi embert tudtak bevonni a közmunkaprogramba, és idén mennyi pénz lesz erre a célra a város kasszájában?

- Az elmúlt évben 1210 fő volt, akit be lehetett volna vonni a közmunkába, de ebből 900 személynek tudtunk munkát adni. Miután Győrnek nagyon jó cégei vannak, mint például a Győr-Szol Zrt., amely a városgazdálkodási feladatokat is elvégzi, továbbá a megyei önkormányzat által fenntartott Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, mi a közmunkások jelentős részét hozzájuk közvetítettük ki. Reményeink szerint ez a 900-as létszám az idén is megmarad, de erről konkrétumot csak azután tudunk mondani, miután a pályázatunk eredménye kiderült. Érdemes még tudni, hogy a rövidtávú foglalkoztatásnál a bérköltség 70 %-át biztosítja a munkaerőpiaci alap, a hosszú távú foglalkoztatásnál 95 %-ot. Önkormányzatunk elkülönített 50 millió forintot a saját rész finanszírozására.

- Sokak véleménye szerint a lerövidített idejű közfoglalkoztatás nem a legoptimálisabb megoldás...

- Hát, azért az egyértelmű, hogy a négyórás foglalkoztatás nem minden szempontból a legelőnyösebb. Először is hátránya az, hogy ugyanazt az adminisztrációt meg kell csinálni, mint a nyolcórás foglalkoztatás esetében, és négy hónapig érvényes csupán. A másik, hogy a napi négyórás munkával érthető módon a közfoglalkoztatott nem tud majd annyi pénzt keresni, ezért aztán várhatóan egy kicsit nehezebb is lesz bevonni a résztvevőket. Ellenben, ahogy korábban már említettem, van egy kötelező 30 napos foglalkoztatás, amely nélkül megszűnik az ellátás, és ezzel azért szerintem lehet presszionálni. Jobb a finanszírozása a 2-12 hónapig igénybe vehető 8 órás közfoglalkoztatásnak, de hát az a jövő zenéje, hogy a pályázat keretében erre milyen támogatást fogunk elnyerni.

- Van-e lehetősége az önkormányzatnak arra, hogy a közmunkásait folyamatosan az elsődleges munkaerőpiac felé orientálja, tehát, hogy ezek az emberek ne a város és az állam eltartottjai legyenek, hanem idővel megállják a helyüket a versenyszférában is?

- Nekünk azért ebben elég korlátozott a mozgásterünk, hiszen ahogy említettem, minden a munkaügyi központon keresztül történik, tehát a vállalkozó is a munkaügyi szervezeten keresztül pályázik támogatásért egy adott munkahelyre. Ennél a pontnál annyit hozzá kell tennem, amivel egyet is lehet érteni, hogy az a vállalkozó, amely megpályázta a közfoglalkoztatást, köteles bizonyos időn át támogatás nélkül is foglalkoztatni a felvett munkaerőt. Úgy vélem, nekünk az önkormányzatnál elsősorban az önkormányzati közfoglalkoztatással kell foglalkoznunk.

- Egyre többször felmerül, hogy adott esetben egy munkanélkülinek jobban megérheti a kötelező 30 nap ledolgozása után bérpótló támogatás mellett feketén elhelyezkedni, mint hónapokig négyórás foglalkoztatásban részt venni igencsak alacsony juttatásért. Megalapozott ez a félelem?

- Sajnos azt kell mondjam, hogy ennek a reális veszélye fennáll, de én úgy hiszem, hogy ezzel összefüggésben elsősorban a feketemunka ellenőrzésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Ha azokat a munkáltatókat, akik ilyen eszközökkel élnek, a hatóságok erélyesebben szankcionálnák, nem érné meg számukra az illegális foglalkoztatás. Ahogy mondtam, természetesen nekem is vannak fenntartásaim, de először induljon be az új rendszer, amelynek a céljaival egyet lehet érteni, és ahogy az lenni szokott, a puding próbája az evés, ha gondok merülnek fel, azon a kormány nyilván időben fog majd változtatni.

- Ön szerint a Győrben foglalkoztatott 900 emberből rövidtávon vissza lehet segíteni néhányat az elsődleges munkaerőpiacra?

- Nézze, a kilépés a munkaerőpiacra azért nem csak a közmunkásaink saját akaratán múlik, hanem azon is, hogy van-e olyan munkahely, ahol ők helyt tudnak állni. Szerencsére Győr esetében leszögezhetjük, hogy a következő időszakban egyre több munkahely fog létesülni, és lesz esélyünk arra, hogy azok közül, akik már az önkormányzat közfoglalkoztatási programjában részt vettek, és valamelyest visszailleszkedtek a munka világába, a munkaügyi központon keresztül kiajánlhatók legyenek az elsődleges munkaerőpiacra. Az első lépcső mindenképpen a munkahelyteremtés, amelyre vonatkozóan viszont a kormánynak egyértelmű törekvése van.

(Fotó: Győr-Szol Zrt.)