A bombázást, annak ellenére hogy Győr hadiipari város volt, tehát számítani lehetett a bombázásra, mégis terrorbombázássá lehet minősíteni. A bombázás ugyanis a gyárak (Rába Vagon és Gépgyár, Szeszgyár, és más ipari létesítmények) mellett kifejezetten a munkásnegyedeket bombázták. A gyár mellett húzódó töltés folyó felőli oldalára akartak sokan menekülni, hogy a gyár robbanásaitól, a bombák repeszeitől védve legyenek. Őket a bombázókat kísérő vadászgépek géppuskázták halomra. Ennek ellenére a viszonylag "kevés" halálos áldozat a kiváló riasztási rendszernek köszönhető. 564-en haltak meg, 1132-en megsebesültek.
A bombázás hőseire, sem a repülőkre, sem a civilekre nem emlékezik senki, nincs bronzba öntött és márványba faragott emlékművük."

A riadót jelző szirénák 1944. április 13-án 11 óra 17 perckor szólaltak meg a városban. Tíz perccel dél előtt – negyedórán át – három hullámban, közel 350 tonna romboló- és gyújtóbomba hullott Győrre. A légitámadás célpontjai a vagongyár üzemépületei, a reptér és a repülőgépek voltak, de pusztító találatot kaptak a lakóházak is. Révfalun kívül a belvárosban is romokban hevert számos épület, helyükön bombatölcsér tátongott és napokig üszkös gerendák füstölögtek. Az első korabeli hivatalos jelentés tanúsága szerint 322 ártatlan ember esett áldozatul a bombázásnak, illetve mélyrepülés közben, a fedélzeti gépfegyverekből kaptak halálos találatot.

forrás és képgaléria:https://www.facebook.com/pg/regigyor