A Győri Leánykart 1958-ban alapította Szabó Miklós. 1961-ben a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen I. díjat nyert az együttes, s több, mint fél évszázadon keresztül állandó résztvevője volt a magyar és a nemzetközi zenei életnek. Repertoárjuk szinte a teljes, magas hangokra komponált kórus irodalmat magába foglalja. Nevükhöz több magyar- illetve ősbemutató fűződik. Számos európai és tengeren túli országban és fővárosban hangversenyeztek. Az 1958-ban alapított Győri Leánykar története 52 év után, 2009-ben véget ért. Egy olyan együttesé, mely maga volt a csoda: fél évszázadon keresztül a nemzetközi zenei élet élvonalában volt, mintegy fogalomként, etalonként emlegették a kórust.
Szabó Miklós a bartóki utat, a „csak tiszta forrásból” utat követte, tiszta emberi és zenei értékek mentén. Az idő őt igazolta: több mint negyedszáz lemezfelvétellel, felejthetetlen külföldi kórus utakkal, rendszeres győri fellépéseikkel emberek ezreinek szerzett örömet. Szabó Miklós tanár úr és a Győri Leánykar sokáig szinte egy volt a győri Zeneművészeti Intézettel. Ha valaki a győri zenetanár képzést említette, vagy hallott róla, azonnal a Győri Leánykar és a Tanár Úr jutott eszébe. A Győri Leánykar történetét Szamosújvári Laura, a Széchenyi István Egyetem egykori zenetanár szakos hallgatója írta meg, s a napokban jelent meg a dokumentumkötet második kiadása.
Szabó Miklós zenei munkásságát 1967-ben Liszt-, 1991-ben Kossuth-díjjal, 1978-ban Érdemes Művész címmel ismerték el. A Győri Leánykar és Szabó Miklós 1996-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat kapott. Győr városa Pro Urbe díjjal tüntette ki a neves zeneművészt, aki európai és tengeren túli egyetemekre rendszeresen meghívott vendégprofesszor, karnagy, szemináriumokon előadó.
A hangverseny műsorában Haydn: Császár kvartett IV. tétel (Hajdú Franciska – hegedű, Geiger Nikolett – hegedű, Rovó Anna – mélyhegedű, Jenvay Dóra – gordonka), Liszt: Impromtu, Recueillement, Am Rhein im schönen Strome (dr. Alszászy Gábor DLA – zongora), Schumann: Fantasiestücke (dr. Szabó András DLA – klarinét, Rózsa Gábor – zongora), Živkovic: To the gods' Rhytm (Jenei Zsigmond – törökdob), Liszt: Benedictus a „Koronázási miséből” (Baranyai István – hegedű, dr. Ruppert István DLA – orgona), Schumann: Arabeske op.18 és Bizet-Horowitz: Carmen fantázia (Choi Insu – zongora) művek szerepelnek.