Az Európai Unióban készült felmérések szerint az elkövetkezendő 5-10 évben mintegy egymillió új munkavállalóra lesz szükség az egészségügyön belül. A kontinens azon részein, ahol magasabb jövedelmi viszonyokat tudnak biztosítani az orvosok, és más egészségügyi dolgozók számára, nagy lesz az elszívó erő. Hazánkból, már eleve az egyetemről is, jó nyelvtudással, legalább középfokú nyelvvizsgával kerülnek ki külföldre a fiatal kollégák. Nincs számukra semmiféle akadály, hogy elmenjenek más országba dolgozni. Sajnos a finanszírozási rendszerünk a jelenlegi orvos-béreket teszi lehetővé, ez legfeljebb Afrika szegényebb országaiból jelent elhúzó erőt hozzánk a diplomás orvosok számára, de már a környezetünkben sem csábító, gondolok itt Erdélyre, Vajdaságra, a Felvidékre vagy Kárpátaljára. Sajnos már nemcsak az orvostanhallgatók nem jönnek a háziorvosi pályát választani, hanem már az idősebb, bejáratottabb kollégák is elkívánkoznak. Vagy eljárnak ügyelni Angliába, és feladva a praxisukat kilépnek a magyar egészségügyből, vagy eladják a praxisukat, és elmennek nyugdíjba.

- Mennyire jellemzi az elöregedés az egész szakmát?

- Az elmúlt évek tendenciái alapján már most kijelenthető, hogy jelenleg is egy teljes orvos-generáció hiányzik, a kollégák átlagéletkora a kórházakban és a háziorvosi praxisokban egyaránt 55 év körüli, vagy afeletti. Jómagam 54 évesként már a fiatalabbak közé tartozom. Mindaddig, amíg nem lesz olyan finanszírozás, amely egy megfelelő életszínvonalat tud biztosítani az orvosok számára, addig ez a probléma nem is lesz kezelhető. A politika hajlamos arra, hogy beszéljen egyéb más tényezőkről, például a munkakörülményekről, de mondjuk ki feketén-fehéren, itt egyértelműen pénzről van szó. Az a tény, hogy az orvosoknak a társadalmi megbecsültsége mit taksál, az pénzben fejezhető ki. Amíg az egészségügyi bérlista a nemzetgazdaság legalsó kategóriáiban mozog, addig szerintem változás aligha várható. Mindenképpen a legsürgetőbb lenne egy orvosi életpályamodellnek az elfogadása, ezt a Magyar Orvosi Kamara többször letette már a döntéshozók asztalára. Nem tudom sajnos megmondani, hogy ez jelenleg hogy áll, kormányzati ígéretek most vannak, de érdemi tárgyalások még nem voltak erről a kamarával - mondta dr. Begya László

2006-ban 520-an kértek külföldi munkavállaláshoz igazolást, ez a szám 2008-ban 730-ra nőtt. Mára ezer felettire tehető az elvándorló orvosok száma, és a kamara szerint az is elgondolkodtató, hogy a 800 végzős rezidens közül mindössze 150 jelentkezik Magyarországon szakorvosi vizsgára.