Egy adóvizsgálat még a legalaposabb cégvezetőknek is okozhat meglepetéseket, ugyanis az adóhatóság időnként elég szőrszálhasogató is lehet és előfordulhat, hogy igaznak bizonyul az a mondás, miszerint csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Így nem is váratlan, hogy legtöbbünket kellemetlenül érint, ha kézhez kapja az ellenőrzésről szóló értesítőt.

Természetesen pánikra semmi ok, viszont elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a jogainkkal, és tudatos döntésekkel támogassuk a NAV ellenőrzés kedvező kimenetelét. Az alábbiakban egy olyan gyakorlati tippeket és tapasztalatokat tartalmazó anyagot állítottunk össze, amely felkészíti az adózókat arra, hogy mire számíthatnak egy adóvizsgálat során.

1. HONNAN LEHET TUDNI, HOGY NAV ELLENŐRZÉS VÁRHATÓ?

A NAV többnyire egy cégkapus tárhelyre küldött levél által értesíti az adózót az ellenőrzés megindításáról, amelyben rendszerint azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat kér az adóellenőrzés kezdetén, illetve hogy szükséges-e személyesen megjelenni az adóhatóság hivatali helyiségében, és ha igen, mikor. Ugyanakkor megeshet, hogy a NAV rögtön a cég székhelyére vagy telephelyre megy, amely leginkább büntetőeljárások esetében gyakori.

2. EGYBŐL ÁT KELL VENNI A TÁRHELYEN LÉVŐ ÉRTESÍTŐT?

Nem. Megközelítőleg két hét áll rendelkezésre, hogy a cégkapus tárhelyre érkezett iratot letöltsük. Ezt az időt célszerű kihasználni arra, hogy a lehetséges vizsgálat irányait megismerjük és stratégiát alakítsunk ki. Itt még arra is lehetőségünk adódik, hogy önellenőrizzünk és esetlegesen korrigáljuk a korábbi hibáinkat.

3. BE KELL ENGEDNI A NAV-OT A CÉGHEZ?

Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, átnézheti a cégiratokat, bizonylatokat és a könyveléshez alkalmazott szoftvereket. A NAV továbbá jogosult átvizsgálni a cég tevékenységéhez kapcsolódó járműveket, helyiségeket, amennyiben megalapozottan feltételezi, hogy a cég elrejtett vagy megsemmisítene valamilyen bizonyítékot. Emellett a NAV nyilatkozatot kérhet a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel jelenleg szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (pl. a volt munkavállalóktól).

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a cég képviselője vagy tanácsadója valamennyi ellenőrzési cselekmény során jelen lehet, többek között az alkalmazottak vagy szerződéses partnerek nyilatkozattételénél, tanúvallomásánál is. Ilyen esetekben a képviselő kérdezhet vagy észrevételeket tehet a nyilatkozattal vagy annak jegyzőkönyvezett változatával szemben. Mivel később a hatóságok már csak a jegyzőkönyvekből dolgoznak, ezért érdemes élni ezzel a joggal, hiszen ha a nyilatkozat rosszul került a jegyzőkönyvbe, azt utólag szinte lehetetlen módosítani.

4. KELL BÁRMIT MONDANI A NAV-NAK?

Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást, de nem biztos, hogy érdemes emellett a taktika mellett dönteni.

Ezzel szemben más személyek csak kivételes esetekben tagadhatják meg a nyilatkozat-tételt. Ilyen például, ha titoktartás terheli őket (pl. ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat, vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.

5. ÁT KELL ADNI A NAV ÁLTAL KÉRT IRATOKAT?

Főszabály szerint igen. Ugyanakkor fontos, hogy készítsünk az átadott iratokról másolatot és tételes átadás-átvételi listát, mert számtalanszor vita van abból, hogy a NAV egy bizonyos iratot kézhez kapott-e vagy sem.

Az iratátadási kötelezettség alól van egy pár, amely kivételt képez. Egyfelől a NAV nem kérhet olyan nyilvántartást, kimutatást, amelynek elkészítésére az adózót nem kötelezi jogszabály. A NAV így például csak arra kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, arra nem, hogy a számlákról olyan egyedi kimutatást készítsen, amit egyébként nem tesz. Másfelől a NAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készített iratot stb.), ennek értelmében ezek mind visszatarthatók.

6. MILYEN JOGAI VANNAK AZ ADÓZÓNAK AZ ELLENŐRZÉS SORÁN?

Számos olyan jog megilleti az adózót, amely legtöbbször eszünkbe sem jut. Amellett, hogy az adózó képviselője jelen lehet bármely ellenőrzési cselekménynél, bármikor jogosult felvilágosítást kérni a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba, amelynek köszönhetően megtudhatja, hogy milyen irányba tart az ellenőrzés.

Szintén fontos joga az adózónak, hogy bármikor tehet nyilatkozatot, abban az esetben is, ha korábban ezt megtagadta. A nyilatkozattételt azért célszerű kihasználni, hogy már az eljárás korai szakaszában nyomatékosan közvetíthessük a saját álláspontunkat a NAV felé.

7. MIKOR ZÁRUL LE AZ ELLENŐRZÉS?

Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy gondolja, alaposan feltárta a tényállást. Az új szabályok alapján az ellenőrzést már minden alkalommal le kell zárni egy éven belül, abban az esetben is, ha az adóhatóság által a tényállás felderítéséhez más adózóktól vagy esetleg külföldi hatóságtól kért nyilatkozatok még nem érkeztek be.

Az ellenőrzés után a NAV jegyzőkönyvben összefoglalja a megállapításait, amelyben leírja az általa megállapított tényállást, ennek bizonyítékait, valamint azt is, hogy ha a cégnél adóhiányt észlelt. A bírság kiszabását a NAV csak későbbi határozatban teheti meg, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság tekintetében milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel.

A jegyzőkönyv megállapításaival szemben észrevétel tételére 30 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőségünk. Ez az egyik legfontosabb adózói beadvánnyá vált az elmúlt időszakban, mivel többnyire ez az utolsó alkalom arra, hogy az adózó korlátozás nélkül adjon elő új tényt, illetve körülményt. Ezen a ponton például előadhatja még, hogy ténylegesen leellenőrizte a számlát kiállító eladó adószámát (ha erre nem hivatkozott korábban), vagy azt, hogy valójában hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Amennyiben az ilyen nyilatkozatot az adózó az észrevételben nem teszi meg, akkor arra később a fellebbezésben vagy a bíróság már nem tud hivatkozni, mert nem fogják figyelembe venni.

+1 MIKOR ÉDEMES SZAKEMBERHEZ FORDULNUNK?

Már akkor tanácsos megfontolni szakember, adójogász bevonását, amikor az ellenőrzésről szóló értesítőt meglátjuk a cégkapus tárhelyünkön vagy a NAV megjelenik személyesen az irodánkban. Így ugyanis már a legelejétől fogva rendelkezésünkre áll szakmai segítség és nem kell attól tartanunk, hogy elkövetünk valamilyen súlyos hibát.

Azonban feltétlenül indokolt szakember bevonása azon a ponton, amikor a NAV nyilatkozattételre hívja fel a céget egy konkrét kérdéssel kapcsolatban vagy iratokat kér be egy-egy specifikus témakör kapcsán. Túlnyomórészt ez azt jelenti, hogy az adott ügyben valamilyen problémát talált.

A szakember bevonása abban az esetben is szükséges, amikor a NAV az által kiadott jegyzőkönyvben adóhiányt állapít meg. Ugyanis, amennyiben a jegyzőkönyvre tett észrevétel nincs gondosan és szakszerűen kidolgozva, akkor az adózó az eljárás teljes későbbi szakaszára eleshet egyes jogaitól és annak a lehetőségétől, hogy további bizonyítékokat terjeszthessen elő.

Adóellenőrzés, vagy adóper folyik cége ellen? Vegye fel a kapcsolatot tapasztalt adójogász kollégáinkkal!

Weboldal: kopogtatanav.hu

E-mail: info@kopogtatanav.hu

Telefon: +36 1 889 2800