Az eddigi forgalom a legtöbb szegmensben a tavalyi évhez hasonlóan alakult, az adásvételek száma főleg a fővárosban és a népszerűbb vidéki városokban volt magas, mely ezeken a településeken az árak további növekedését eredményezte.

Élesek a különbségek a megyeszékhelyek között

Az ingatlanárak jelentős területi eltéréseket mutatnak, a legtöbb megyében stagnálás vagy drágulás érvényesül, a megyeszékhelyek közül tavaly csak Salgótarjánban csökkentek az átlagos négyzetméterenkénti árak. A többi nagyvárosban folytatódott az emelkedő tendencia, ennek üteme azonban különbségeket mutatott. 2016-ban Kecskeméten 9%-kal, Debrecenben 12%-kal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak. Ennél dinamikusabb volt a változás Pécsen, Győrben és Budapesten, ahol 15-19%-os volt a drágulás. A felfelé ívelés az új év beköszöntével sem állt meg, a megyeközpontokban további 1-5%-kal növekedtek az átlagos Ft/m2 árak. A listavezető továbbra is a főváros, melynek árszínvonalától Győr több mint 55%-kal elmarad, az ország más vidéki nagyvárosaihoz képest – Debrecen, Pécs, Kecskemét, Salgótarján – azonban 11-240%-kal magasabb átlagos négyzetméterenkénti ingatlanárakra lehet számítani a városban.

A lakóingatlanok átlagárainak változása az ország egyes megyeszékhelyein (Ft/m2)

Nem a győri lakások a legdrágábbak

A Győrben eladásra kínált lakások átlagárai országos viszonylatban kiemelkedőek, a téglalakások 15-60%-kal magasabb, a panelek pedig 2-109%-kal borsosabb átlagos négyzetméterenkénti áron érhetőek el, mint Szegeden, Kecskeméten vagy Miskolcon. Győr-Moson-Sopron megyében azonban nem ez a legdrágább város, a soproni árszínvonal ugyanis mindkét típus esetén 12-17%-kal drágább.