A legfrissebb kimutatások alapján több mint 160 ezren dolgoznak a járműgyártásban, illetve az utóbbihoz szorosan kapcsolódó iparágakban. Az elemzők arról is beszámoltak, hogy az ágazat hazai terjeszkedését egyre jobban fékezi a munkaerőhiány. A dolgozóhiány miatt a közelmúltban a nagy autógyártó cégek nem egy alkalommal utasítottak vissza megbízást. Milyen szakmákat érint ez elsősorban Magyarországon? A robotizáció enyhítheti-e valamelyest a munkaerőhiányt?

Terjeszkedő ágazat, erősödő versenytársak, növekvő munkaerőhiány

A szakértők szerint, amennyiben az elmúlt évekre jellemző fejlődés ütemét az autógyártás tartani tudja, hazánk felzárkózhat Európához. Léteznek ellenben olyan kockázatok, amelyek akadályai lehetnek a fejlesztésnek. Ezek között ellenben nem csak a munkaerőhiány szerepel. Nem elhanyagolható tényező, hogy hazánk Csehország valamint Szlovákia után – a szóban forgó országok összlakosságának aránya tekintetében – a harmadik helyen áll. Utóbbi szempontjából nemcsak a „harmadik hely” bír kiemelt jelentőséggel, pusztán az a tény is, hogy Magyarország az autóiparban nincs egyedül.

A munkaerőhiány a legnagyobb probléma

A fentiek mellett persze az autógyártó-ipar legnagyobb hazai kockázatát és problémáját a rengeteg szakmát érintő képzett munkaerő hiánya jelenti, közülük is mindenekelőtt a közép- és felsőfokú végzettségű munkavállalók között. Az évek óta tapasztalható és egyre nyomasztóbbá váló problémára a vállalatok jelentős része reagál. Az iparág növekedése, valamint a megfelelő képesítéssel rendelkező munkaerő hiánya miatt az új alkalmazottak felvétele mellett a munkavállalók megtartása is kulcsfontosságú. Az autógyártásban érdekelt cégek 85-90%-a fizetésemeléssel próbálja csábítani a szakembereket, míg legalább 60%-uk saját képzési- illetve átképzési programokkal – esetleg más karrierfejlesztési lehetőséggel – próál választ adni az ágazatot érintő kihívásokra. A megkérdezett vállalatok közel fele már – egyes esetekben nem kis számban – alkalmaz külföldi munkavállalót, hiszen a magyar piacról már nem tudja felvenni a szükséges mennyiségű szakembert munkaerőt. A hegesztéstechnikában járatosak, lakatosok, esetleg a CNC technológiában járatos szakemberekhez hiánya a beszállítókat egyre inkább a robotizáció felé tereli, elsősorban azokban a munkakörökben, ahol gépekkel helyettesíthetők az alacsony hozzáadott értékű munkakörök.

A digitális tudás és a nyelvtudás hiánya sem kis gond

Az ágazat fejlődésének további megkerülhetetlen akadálya lehet a digitális tudás hiánya. A vállalatok HR szakembereinek tapasztalatai szerint például a munkavállalók zöme bár napi rendszerességgel használ digitális eszközöket, a munkavégzéshez szükséges szóban forgó kompetenciák már hiányosabbak. Nem kis lemaradása van Magyarországnak a nyelvtudás vonatkozásában is.

Nem mindenki tervez hosszú távra, és a morál sem mindig jó!

A vállalatok zöme aggodalmának ad okot egyfelől abban a tekintetben, hogy a munkavállalók egy jelentős része sok esetben nem keres hosszú távon munkahelyet, másrészt gyakran visszatérő probléma a szakemberek túlságosan magas fizetési igénye is. Az új alkalmazottak munkamorálja, a nem megfelelő munkavégzés szintén jelentős mértékben okoz nehézségeket. A szakemberek nagyságrendileg 20%-a kevésbé tolerálják a túlórát és a műszakokban való munkavégzést.