Franciák Magyarországon, 1809 címmel nyílt kiállítás a városháza aulájában. A szervezők a tárlattal szeretnék eloszlatni azt a tévhitet, hogy a kismegyeri csata szégyenteljes vereség volt. Ez a nézet korábban azért terjedt el, mert Petőfi „A nép nevében” című versében győri futásnak nevezte a történteket.

Ezzel szemben az igazság, hogy sajnos a csata kimenetele már az elején egyértelmű volt, hiszen a francia seregek létszámukban, képzettségükben és szervezettségükben is felülmúlták az osztrák-magyar csapatokat. Még a franciák is elismerték azonban, hogy a nemesek vitézül, egymást gyakran az életükkel védve harcoltak, akik közül mintegy 800-an áldozták életüket a hazáért. Másfél nap alatt összesen mintegy tízezer ember esett el a harcmezőn! – hangsúlyozta a megnyitón Bana József, a kiállítást elkészítő győri levéltár igazgatója.

A „történelemhamisítás” ellen egyébként Jókai Mór is tiltakozott, aki az emlékoszlop felállításakor állítólag egy napig ipszilonnal használta nevét, kifejezve ezzel tiszteletét a hős nemesek előtt.

Simon Róbert Balázs a tárlat megnyitása alkalmából elmondta, a mostani kiállítás alapja az a tárlat, amelyet a csata kétszáz éves évfordulója kapcsán már bemutattak, azonban azóta további ismeretekkel bővítették. Hozzátette, az idei megemlékezés előkészületei már zajlanak, június 9-én az egykori csatatéren, a felújított emlékoszlopnál koszorúznak, majd megrendezik a már hagyománnyá vált történelmi hadi- és lovasjátékokat is.

Dr. Szalay Gyula az egyetem jogtudományi karának dékánja arról számolt be, hogy az intézmény jelenleg is kutatásokat folytat a témában, amelynek eredményeit a városi megemlékezés előtt egy nappal, június 8-án konferencián mutatják be. A kutatás érdekessége, hogy feltérképezi annak a 29 fiatalnak a történetét, akik győri egyetemistaként (akadémistaként) vettek részt a csatában.

A március 8-tól két hétig látogatható kiállítás a kismegyeri csatát mutatja be levéltári dokumentumok és tárgyi emlékek segítségével. Mint ismeretes, a Győr melletti ütközet volt a napóleoni háborúk egyetlen olyan csatája, amely hazánk területén zajlott. Mint ismeretes, a ház, ahol a francia császár megszállt, ma műemlék. A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr városának német neve, Raab.

A levéltár által összeállított kiállítás amellett, hogy ismerteti az 1809-es csata előzményeit, történetét és hatását, csatajeleneteket, az egykori hadvezérek arcképét, korabeli felhívásokat, hadszervezési dokumentumokat, és a csatában elesett győriek listáját is bemutatja.