"Ez jó minőségű vetőkukorica, bevonva valami szerrel, hogy a férgek ne egyék meg!" A mezőörsi Zsédely Rudolf 480 hektáron termel árpát, napraforgót és kukoricát. A vetési szezon már elkezdődött, azt mondja, sosem vásárolna ellenőrizetlen eredetű vetőmagot.

Zsédely Rudolf növénytermelő, Mezőörs: "Nem szabad megvenni ilyen alkalmi vételeket, főleg amihez papírt sem adnak, mert abból egyáltalán nem biztos, hogy elfogadható termés várható, és nagyon fontos megnézni a minősítő bizonyítványokat mellette, hogy azok hitelesek-e, és lehetőleg komoly forgalmazó cégektől vásároljunk, mert ott talán nagyobb a biztonság."

"A jó minőségű vetőmag garanciája a szaporító telep, ahol előállították, az a nemesítési mód, ahogy ennek a telepnek átadták, illetve még a forgalmazó" - így Modok Jenő. A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara főtitkára szerint az ellenőrzések során két fő szempontot kell vizsgálni: a vetőmag eredetét, és azt, hogy a szaporítóanyag génmódosított-e. A gazdák akkor lehetnek biztosak abban, hogy jó minőségű anyagot vetnek el, ha a nagyobb magyar szaporító-telepekről szerzik be a vetőmagot, és megőrzik földjeik GMO-mentességét.

Modok Jenő főtitkár, Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara: "Ezeknek a vetőmagvaknak a hatása, akár, ha állati takarmányozásra használják, akár, ha emberi fogyasztásra, lisztben vagy bármilyen termékben, ismeretlen. Nem tudjuk, hogy milyen következményei vannak, amiket viszont ismerünk, azok bizony károsak. Tehát első lépés, hogy génmódosított vetőmag ne kerüljön be az országba."

A megyei növény- és talajvédelmi központok mellett működő vetőmag-felügyeleti osztályok munkatársai végzik majd a minisztérium által elrendelt ellenőrzéseket.

Peszlen Gyula vezető, Győr-Moson-Sopron Megyei Vetőmag-felügyeleti Osztály: "Az a termék, amelyet egyharmad áron kínálnak a piaci árnál, az hamis! Egészen biztos. Továbbá ennek vannak látható jelei is, úgynevezett öntapadós, vízjeles címke van minden zsákon elhelyezve, amennyiben az nincs rajta, akkor az megint természetesen gyanús."

A szakember szerint a legtöbb hamis szaporítóanyagot az idegen megyékből érkező, házaló kereskedők adják el, a piacinál jóval alacsonyabb áron kínálva a vetőmagot.