Megyénkben összesen 500 tűzoltó teljesít szolgálatot, így ha egy helyre kell az erőket koncentrálni, összehangoltan tudják az egységeket mozgatni, és nem kell túlmunkát elrendelni. Változás az is, hogy egy gépjárműfecskendővel a jövőben nem három, hanem négy tűzoltó vonul. Az új körülményekről, és a feladatok változásáról Sallai Péter tűzoltó ezredessel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk.

- A katasztrófavédelem átalakításával megyénkben négy kirendeltség jön létre, az egyik ezek közül Győrben. Az összevonás részeként polgári, tűzoltósági, iparbiztonsági, hatósági osztályok lesznek a szervezeten belül. A célunk, hogy a végrehajtói állomány erősödjön. Idén elindítjuk az őrsprogramot, előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a rendőrséggel, hogy a pannonhalmi épületben a tűzoltók is helyet kapjanak. Győr tekintetében fontos, hogy a speciális felszereléseket, így a magasból mentőt, és a beavatkozó műszaki berendezéseket, helyben tartjuk. Ezt az indokolja, hogy a megyeszékhelyen van a legtöbb középmagas épület, és kiemelt figyelmet tudunk fordítani az iparbiztonság védelmére is.

- Az egyik legjelentősebb változás az iparbiztonság kihangsúlyozása, amelyben nagy szerepe volt a vörösiszap-katasztrófának. Milyen feladatokat ró ez a győri állományra?

- A cégeknek március 31-ig van lehetőségük eljuttatni a jelentésüket gyártási technológiájukról. Mi a bejelentésbe foglaltak ellenőrzését fogjuk végrehajtani. A többi hatósággal is úgy hangoljuk össze a munkát, hogyha nekik látókörükbe kerül ilyen veszélyes üzem, vagy csak a gyanúja, hogy eltitkolnak valamit, razziát tartunk, majd szankcionálunk is. Korábban az ilyen cégek működését a jegyzők engedélyezték, akiknek se végzettsége, se rálátása nem volt arra, hogy megítélhessék a potenciális veszélyforrásokat. A gönyűi erőműépítésnél már igazgatóságunk vezette a külső védelmi terv kidolgozását, döntött az engedélyeztetésekről, végezte a lakossági tájékoztatást.

- Az elmúlt évben a győri tűzoltók is megkapták a kormánytól a 2004-től 2007-ig elmaradt túlórapénzüket. Ön szerint a jövőben elkerülhető lesz, hogy hasonló helyzet alakuljon ki?

- Én az állomány előtt is elmondtam, hogy aggályaik ne legyenek, a jövőben minden járandóságukhoz hozzájutnak. Erre magam vagyok a garancia. Jelenleg 14 ezer forintos fizetésemelést kapott minden végrehajtói állományhoz tartozó tűzoltó. Ez 5 százalék felett van. Persze tisztában vagyok én is azzal, hogy méltatlanul kevés az a bér, amit egy tűzoltó hazavisz. Mi a saját embereinket azzal tudjuk megtartani, hogy nem változtatunk az elvárásokon, mindenki tudja, hogy melyik csoportba érkezik, hogy mikor tudja kivenni a szabadságát, a szolgálati rendet pedig úgy alakítjuk, hogy a család megélhetéséhez szükséges mellékállást senkinek se kelljen feladnia. A munkahely biztonsága is megtartó erő lehet, nálunk több a táppénz, és abban is biztos vagyok, hogy aki ezt a hivatást tekinti magáénak, képtelen lenne 30 ezer forinttal magasabb fizetésért beállni egy futószalaghoz dolgozni.

- Egyre több cég, így a győri Audi is saját tűzoltócsapatot tart fenn, ahol állítólag a kollégáik lényegesen jobb anyagi feltételek mellett dolgozhatnak. Mekkora elszívó erőt jelenthet ez?

- Én nem látok problémát a létesítményi tűzoltóságok számának emelkedésében, és abban sem, ha a mi legjobb embereinket alkalmazzák. A cél a munkabiztonság, az, hogyha tűzeset történik, a legképzettebb, legfelkészültebb kollégák álljanak rendelkezésre a katasztrófahelyzet elhárításában. Egyébként tízszázalékos létszámcsökkenésre számítok, tehát érezhető lesz az elszívó hatás. A pótlást nem az utcáról akarjuk megoldani, hanem a tűzoltó-egyesületek legjobbjait akarjuk állományunkba csábítani.

- Várható-e a jövőben fejlesztés a győri tűzoltóságnál?

- A győri tűzoltóságnál is szükséges technikai fejlesztés, de ez mindenhol időszerű. Biztosítanunk kell az adatbiztonságot, a beavatkozások terén az eszközállomány korszerűsítését. A speciális felszerelésben nincs hiány, gépjárműfecskendőből pedig három kell, ha az őrsrendszer beindul, mert a jelenlegiek folyamatos üzemre nem képesek.

- Az átalakulás nem megy egyik-napról a másikra. Egy év múlva mikor lenne elégedett?

- Ha azt mondhatnám, hogy a személyi állomány elégedett a körülményeivel, és érzi a pozitív változást, a megbecsültséget. Fontos volna az is, ha az állampolgárok egy-egy káresemény beavatkozásakor nem tapasztalnának semmit az átszervezésből, csak azt tapasztalnák, hogy az ügyintézésben erősödött a szakmaiság, és az adóforintjaik jó helyre kerülnek.