A kormány a győri plébános ötlete nyomán április 6-án jelentette be az alap létrehozását: a befizetett összegek teljes egészében a Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alapba kerülnek.

"Milyen az összefogás Magyarországon, azt most meg tudjuk mutatni" - mondja Tóth Péter. A lipóti pék, aki a szigetközi falu polgármestere is, az első vállalkozó, aki csatlakozik az államadósság lefaragásáért létrehozott alaphoz. Tóth Péter azt mondja, saját cégének is van hitele, mégis kötelességének érzi, hogy kifizesse azt az összeget, ami ráesik.

Tóth Péter lipóti vállalkozó: "Kiszámolták, hogy kétmillió forint per fő körülbelül az államadósság. Mivel én négygyermekes családapa, vállalkozó vagyok, én a vállalkozásom segítségével a maximumot, a 12 millió forintot fogom befizetni."

A Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság szerint a magyar iparban van annyi tehetős ember, aki saját maga, és családtagjai után a lipóti vállalkozóhoz hasonlóan be tudna fizetni ekkora összeget. Ha így volna, a tervezettnél egy évvel korábban el lehetne jutni a 40 százalékos GDP-arányos államadóssági szintig.

Horváth Tihamér elnök, Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság: "Ha van 300-400 ezer magyar vállalkozó, aki erre képes, az pedig egymillió embert érint, mert mindenkinek van édesapja, gyereke, és ha az egymilliót beszorzom a kétmillió forinttal, akkor az kétezer millió. Hát, erről lenne szó."

"Az államadósság nem a kormány magánügye, hanem mindannyiunk közös ügye, közös teher" - vélekedik Rédly Elemér győr-szabadhegyi plébános. Szerinte azok, akik befizetéseikkel példát mutatnak, nemcsak a tartozást enyhítik, de erkölcsi példát is mutatnak.

Rédly Elemér győr-szabadhegyi plébános: "Aki kész áldozatot vállalni a hazájáért, az nem fogja eltűrni, hogy mások csaljanak-lopjanak, vagy a költségvetést különböző trükkökkel megkárosítsák."

Az államadósság csökkentő alapba befizető magánszemélyek és vállalatok a személyi jövedelemadójukból, illetve a társasági adó alapjukból leírhatják majd a befizetett összeg egy bizonyos hányadát.