Talán nem is telik el úgy nap, hogy ne olvasnánk/hallanánk valamely médiában a munkaerő- hiányról, az aktív dolgozók elvándorlásáról vagy épp a tartós munkanélküliségről. Ezek olyan aktuális témák, melyek mellett nem szabad szó nélkül elmennünk. HR tanácsadóként fontosnak tartottam, hogy körüljárjam a potenciális álláskeresők munkakeresési szokásait. Az releváns adatok megszerzéséhez készítettem egy online kérdőívet, melyet számos álláskeresési platformon közzé tettem. Felmérésemtől azt remélem, hogy az új információkkal felvértezve könnyebben megtaláljuk és segítjük a munkavállalókat álmaik állásának megtalálásában.

Ezúton szeretném megköszönni egyrészt minden lelkiismeretes kitöltőnek, hogy válaszaival hozzájárult a kutatás eredményeihez, másrészt az Adecco munkatársainak, akik segítettek eljuttatni az online kérdőívet a célközönséghez!

A következő néhány pontban szeretném összefoglalni a felmérés eredményeit és ezzel összegezni az aktuális álláskeresési trendeket. Bízom benne, hogy ez a pár oldal Ön számára is tartogat majd új információkat!

Általános információk a kitöltőkről

- Kitöltők száma: 102 fő (65 fő nő, 37 fő férfi)

- Kitöltési fórum: 78% online kitöltő, 22% papír alapú kitöltő

- Kitöltők átlagéletkora: 30 év

Tartózkodási hely szerinti eloszlás:

o Győr-Moson-Sopron megye: 62 fő
o Pest megye: 12 fő
o Komárom-Esztergom megye: 9 fő
o Fejér megye 8 fő
o Veszprém megye: 4 fő
o Egyéb megyék: 7 fő

Kitöltők végzettsége: ahogy azt a lenti ábra is mutatja, a válaszadók végzettségét tekintve meglehetősenvegyes a paletta. Ez azért is nagyon szerencsés, mert így egy átfogó képet kaphatunk a válaszokból, függetlenül a végzettségektől.

A válaszadók álláskeresési státusza:
o 50% jelenleg is álláskereső
o 37% tavaly keresett utoljára munkát
o 13% csak passzív álláskereső, évek óta nem keresett új munkahelyet

Álláskeresési szokások eredményei

Hol keresnek állást manapság az emberek?

Míg pár évvel ezelőtt a nyomtatott sajtó volt a legmeghatározóbb tere a munkakeresésnek, ez napjainkra már teljesen megváltozott. Ahogy az ábra is mutatja, a kitöltők túlnyomó többsége már az internetet használja elsődleges eszközként. Ez azért is érdekes adat, mert a kitöltők többsége nem az Y vagy a Z generáció volt!

102 kitöltőből 89-en jelölték az álláskeresési portálokat az egyik legnépszerűbb felületnek. Következő kérdésemben ennek hatékonyságát vizsgáltam. A kitöltők 54,5%-a találta hasznosnak az álláskereső oldalakat.(24,8% semlegesnek vélte, a maradék 20,7% nem találta hasznosnak őket)

Mely álláskeresési portálokat ismerik leginkább a kitöltők?

A mellékelt listában a legnépszerűbb válaszokat gyűjtöttem össze. A kitöltők több mint fele jelölte meg a Profession-t, így messze a leglátogatottabbnak mondható mind közül. Ugyanakkor nem elhanyagolható a Jófogás és a Workania sem, melyeket a kitöltők csaknem negyede használ! Negyedik helyen pedig egy olyan oldal jelent meg, aminek nem is az álláskeresés lenne a fő célja, mégis előszeretettel használják az emberek, ez pedig nem más, mint a Facebook.

Állásközvetítő irodák

A kitöltők majdnem fele nyilatkozott úgy, hogy amennyiben állást keresne, ellátogatna egy munkaközvetítő irodába. De vajon akik már jártak ott, mennyire tartották hasznosnak?

Ez esetben egy rendkívül megosztó és érdekes eredmény született:

- a válaszadók 28%-a semlegesen nyilatkozott a témában
- 42%-uk negatív visszajelzést adott, nekik nem volt eredményes az állásközvetítő irodákba történő regisztráció (Ennek számos oka lehet: nem volt a végzettségéhez illő nyitott állás, vagy nem talált az elvárásainak megfelelő lehetőséget (akár bérben, akár munkaidőben), esetleg sikertelen volt a felvétel, de még számos oka lehet.)
- 30% jelölte azt a választ, hogy pozitív élménnyel távozott, állást talált a munkaerő-közvetítő cégnél

S hogy melyek a leginkább ismert cégek ebben a szektorban? Lássuk a top 9 listát!

A kitöltők csaknem fele ismeri az Adeccot, mint munkaerő kölcsönző, közvetítő céget. Felmérésemben túlnyomó rész Győr-Moson-Sopron megyei válaszadók voltak, ezért ez az eredmény természetesen megyénként/régiónkként eltérő lehet, az adott közvetítő cég aktivitásától függően.

Átlagosan hány állásajánlatot hallgatunk meg, mielőtt elkötelezzük magunkat?

A válaszadók többsége arra voksolt, hogy akár ötnél több ajánlatot is meghallgatna, megnézne, mielőtt döntene leendő munkáltatójáról. Ez az eredmény két fontos következtetést enged levonni tanácsadói szempontból. Az egyik, hogy rendkívül fontos, hogy milyen módon adjuk át a jelöltnek az adott pozíciót. Elmondjuk-e neki az állásajánlattal járó pozitív dolgokat, részletesen beszámolunk-e neki az általunk kínált lehetőség előnyeiről?! Már rég nem elég, ha csak az álláshirdetésben szereplő paraméterekről tájékoztatjuk őket! Ha a jelölt minden szükséges információt megkap és elérjük, hogy vonzódni kezdjen a munkakör iránt, akkor korántsem biztos, hogy még további négy ajánlatot is meghallgat. Márpedig ez lenne a cél! A másik következtetés pedig, hogy meg kell értenünk a jelölt szempontjait. Ő azt a lehetőséget keresi, ami számára a legkedvezőbb. Érdemes tehát átgondolnunk a képességeihez és tapasztalataihoz leginkább megfelelő ajánlatot kínáltuk-e neki. Lehetséges, hogy csak az interjú közben derül fény arra, hogy ő valójában mihez is ért, mivel is szeretne foglalkozni. Legyünk nyitottak arra, hogy az ő szemszögéből vizsgáljuk meg az igényeket, és keresünk ahhoz illő pozíciót és ne fordítva!

Mi fogja meg a jelölteket? Mi a leginkább vonzó számukra egy állásajánlatban?

Az új munkahely kiválasztásakor az alábbi négy szempont a döntő a munkavállalók szemszögéből:

1. Legyen méltányos a fizetés!– 102 kitöltőből 85-en jelölték meg a 3 legfontosabb döntési szempont egyikeként a bérezést. Ezen valószínűleg senki nem lepődik meg, hiszen a munka célja az anyagi biztonság megteremtése. Ezen tényező kedvezőbbé tételéért tanácsadóként korlátozottan tudunk csak tenni, ugyanakkor segíthetünk a jelöltnek és a cégeknek információt szolgáltatni arról, hogy adott munkakörben milyen a piacképes bérezési rendszer. Összhangba hozván a két oldalt a munkavállaló számára egy rendkívül motiváló és a cég számára pedig egy kifizetődő kapcsolatot tudunk kialakítani.

2. Legyen jó csapat!- 102 kitöltőből 50 jelölte meg ezt a szempontot, mint döntésének egyik fő szempontját. Mivel munkahelyünkön töltjük napjainknak majdnem a felét, vagy gyakran több mint a felét, egyáltalán nem meglepő ez a válasz sem. Ez az a tényező, ami akár felül tudja írni az első tényező hiányosságait is. Ugyanakkor, ha ez az alapvető szociális elvárás nem teljesül, hosszú távon nem lesznek megtarthatóak a munkatársak- függetlenül akár a javadalmazástól. A jó csapat csak akkor teljesülhet, ha mindhárom szereplő pozitívan közelíti meg a célt. Munkavállalóként mindent meg kell tennünk a jó csapat kialakulásáért, segíteni kell az új kollégák beilleszkedését. Munkáltatóként törekednünk kell az egyenlőségre, igazságosságra és következetességre. Tanácsadóként pedig fel kell hívnunk a vállalat és a jelöltek figyelmét ennek az eszköznek a fontosságára.

3. Legyen szakmai fejlődési lehetőség! és Legyen korrekt a vezetőség!– A két tényező egyelően 48-48 jelölést kapott a legfontosabb döntési szempontok listájában. Ez azért is érdekes eredmény, mert ezek is, akár csak az előző pont, pszichés tényezők. Olyan szempontokat előztek meg, mint a munkahely lokális elhelyezkedése vagy a túlórázási kötelezettség. Egyértelműen látszik tehát, hogy a munkavállalókat vonzó TOP 4 tényezőből 3 nem anyagi jellegű motiváló eszköz!

Összegzés

A kutatás eredményei alapán megállapítható, hogy az álláskeresési szokások meglehetően új irányvonalat vettek, mint annak módszereit mint annak szempontjait tekintve. Tanácsadóként nagy kihívást jelent az ilyen változásokhoz történő alkalmazkodás, ugyanakkor hatékonyságunk fenntartásának egyetlen módja ez.