A gépenkénti 100 ezer forintos játékadót ugyanis novembertől 500 ezerre, elektronikus kaszinók esetében 120-ról 700 ezer forintra emelte a kormány. Ezen kívül a negyedéves játékbevétel 900 ezer forint feletti részének ötödét is be kell fizetni. A nagyobb cégek, amelyek esetenként több tucat nyerőgépet helyeztek ki a kocsmákba, egyelőre nem számolják fel az üzletágat, csupán a gépek egy részét állítják le, míg a legkisebbek az összes pénznyerő automatát bevonták.

Egy vendéglátással is foglalkozó győri cég az automatái töredékét tartotta csak meg, a tulajdonos pedig kivár.

"70 gépünk volt, és ahogy emelkedett az adó, a 25-ről a 75-re, a 75-ről a 100 ezerre, így folyamatosan csökkent, a 100 ezres adó mellett 30 gépünk volt, most jelen pillanatban 7 gépet üzemeltetünk az 500 ezres adó mellett" - mondja Németh Albert. A vállalkozó szerint van lehetőség arra, hogy a gépenkénti, félmilliós adóteher ellenére is folytassák az üzemeltetést, ehhez azonban egy szerveralapú rendszerhez kellene csatlakozni. A tervezet szerint a bevétel 33 %-át kellene befizetni, de a fennmaradó részt is számos adó sújtaná.

Németh Albert ügyvezető, Silver City Kft., Győr: "Mindenképp kára lesz ebből az államnak, mert évről-évre csökkennek a gépek. Egy ilyen mértékű adóváltozástól meg drasztikusan fog csökkenni, ezáltal a vendéglátóegységekben ennyi dolgozóra nem lesz szükség, nem lesz szükség bizonyos vendéglátóhelyekre sem, meg egy idő után ránk sem lesz szükség, és így nem tudunk adót sem fizetni, ha nem tudunk dolgozni."

A nyerőgépek leállításával vendégeket veszítő szórakozóhely szerint irreálisan magas a játékadó ahhoz képest, hogy egy automata ára 1,5-2 millió forint.

"Ez annyira sok pénz, hogy kitermelhetetlen. Nekünk itt jelenleg 5 dolgozónk van, aki itt dolgozik, egy embert már elküldtünk" - fogalmazott Tarné Németh Anna bártulajdonos.

"A mi családunkban, mivel a családban mindenki ezzel foglalkozott, hogy vendéglátóhelyet üzemeltetett, mellette nyerő automatákat üzemeltetett, a mi családunk 9 főből áll, és senki sem tudja, hogy mit kezdjen magával, hova menjen, mert mi ezzel foglalkoztunk, ehhez értünk."

A szanyi Bokréta Vendéglőből november elején vitték el a játékautomatát. Az étterem vezetője szerint a minimális bevételre is szükség volt, ezért most egy dolgozóját el kellett bocsátania.

Kocsis Edit tulajdonos, Bokréta Vendéglő, Szany: "Az adóját havi szinten nagyon nehezen tudta, a 100 ezer forintos adói is behozni, ami arról szólt, hogy az adót mindig a havi bevételekből levették. Utána már nekem, ami tiszta nyereségem volt, az olyan 20-30 ezer forint, jó, nem azt mondom, volt 40 ezer forintos is."

A rábaközi nagyközség polgármestere szerint nem jelentett a településnek a helyi kocsmák nyerőgépei után fizetett iparűzési adó komoly bevételt, de sok segélyen élő, eladósodott család az utolsó filléreit is a gépekbe szórta.

Németh Gergely polgármester, Szany: "Közel sem hozott annyi árbevételt, mint amennyi kárt okozott a közösségnek, a községnek. Tízezer forintokban mérhető, amit az önkormányzatnak ezután befizettek, de lehet, hogy még sokat is mondtam. Ez inkább a feketegazdaságot erősítette, mintsem az önkormányzatok iparűzési adóbevételét."

A Magyar Szerencsejáték Szövetség azt várja, hogy tízezer hazai vendéglátóhelyről tűnnek el a játékgépek, azaz a jelenlegi 12,5 ezer kocsmából és játékteremből 2500 marad, és ezekben a 24 ezer nyerőgépből hétezer üzemel majd.