A győri Öt Templom Fesztivál arra az örökségünkre irányítja rá a figyelmet, hogy elődeink egyazon utcában felépítve öt vallás templomát, békésen, építően együtt tudtak élni. A fesztivál egyszerre erősíti az egyén identitástudatát és az egymással folytatott párbeszédet - fogalmazta meg Borsa Kata és Pál Kálmán a Magyar Kurírral folytatott beszélgetésben.

- A 2006 óta működő Öt Templom Fesztivál részévé tavaly vált az advent. Miért érezték ezt fontosnak?

- Adventről és hanukáról beszélhetünk. Úgy éreztük időszerű hangsúlyozni: Jézus Krisztus nem egy termék. Látva a mai helyzetet vakbuzgó hittérítőként azt is mondhatnám, átvette a Sátán a maga termékkínálatával az irányítást. Az ember nagyon elment a plazmatévé irányába. A mi adventünk bensőségesebb, nem tárgyat akar adni, hanem lelkiséget, lelki szeretetet. A programjaink fő szervezői az egyházak, de felkarolva az Öt Templom Advent által, nem magukra hagyatottan szerveznek. Fontos számukra is, hogy a programot összefoglalja a háromezer példányban megjelenő műsorfüzetünk. Olvasója úgy érzi, meg van szólítva, meghívták, nyitva lesz az ajtó, szívesen várják. Így az emberek egymás gyülekezetei között is sokkal szívesebben mozognak.

Tavaly a görög katolikus parókián volt egy Szent Miklós ünnep, ahova a zsidó hitközség elnöke is eljött. Azt mondta, egy utcában élünk, szomszédok vagyunk, elmegyünk egymáshoz. De fontos a generációk találkozásának lehetőségét is megteremteni: a tavalyi advent idején az evangélikus szeretetházban a gyerekek és az ott élő idősek számára szerveztünk kézműves programokat, felolvasásokat. A gyerekek egész napot töltöttek a szeretetotthonban. Fontosnak tartjuk, hogy az egyre kevesebb számú gyerek egyre nagyobb figyelemmel forduljon az idősek felé. Szeretetteli volt, amikor a Micimackót együtt hallgatták idős nénik a kisgyerekekkel, vagy amikor díszeket készítettek. Valami megvalósult, beteljesedett.

- Öt vallási közösség párbeszédét indították el kulturális programokat kínálva kezdetben ősszel, majd tavaly óta adventben és tavasszal. Hogyan és hol született meg az ötlet?

- Győr-Újvárosban található az utca, melyen az öt felekezet temploma áll. Maga az utca Győr belvárosa közvetlen szomszédságában található, értékes épületeket sokasága jellemzi. És mégis, ez az utca olyan, mint egy katasztrófa sújtotta övezet, ahol ez az öt templom kissé elfeledve, magára hagyatottan áll. 2005-ben a város felkérésére megírtuk az Európa Kulturális Fővárosa pályázatot, ekkor dolgoztuk ki az Öt Templom Fesztivál szerkezetét is és 2006 őszén megszerveztük az első fesztivált.

- A fesztivál vallási közösségeket szólít meg, mégsem hitéleti célokat fogalmaz meg. Hogyan határozták meg céljaikat?

- A fesztivál létrejöttekor nagyon fontosnak tartottuk, hogy a felekezeti tagok megismerjék belülről, és ezáltal kicsit a saját templomuknak tartsák a másikét. Apró lépéseknek vagyunk tanúi. Tavaly például a görög katolikus parókus a zsidó hitközség elnökétől kapott borral ünnepelte a karácsonyt. Az Öt Templom Fesztivállal nem a megosztás, hanem a kapcsolatfelvétel ünnepe, ezáltal sok láthatatlan falat tudunk lebontani a hétköznapi életben. Egymás megértésének hangsúlyozása a fesztivál nagyon fontos üzenete. Mára eljutottunk oda, hogy az adott felekezetnek szóló műsor a másik templomában van, például a klezmer együttes fellép az evangélikus templomban.

- Az Öt Templom Fesztivál több és más, mint egy általános értelemben vett fesztivál.

- Valóban, azért hívjuk fesztiválnak, mert nincsen jobb magyar szó rá. Fesztivált turisztikailag frekventált helyen, városközpontokban rendeznek, olyan helyszínen, amit jó mutogatni. Ezzel szemben Győr-Újvárosa olyan városrész, ahova a győriek nem szívesen jönnek be. Mi úgy próbálunk hangulatot kialakítani, hogy nincsenek stimuláló szerek, nincs alkohol, nincs nagy vásári forgatag, dínomdánom. A hangulat elmélyültebb, bensőségesebb. Amit meg akarunk mutatni Európa számára, hogy felekezetek, nemzetiségek értékeket megtartva együtt tudtak és tudnak élni. Ezzel prezentáljuk, hogy alkalmasak vagyunk az európai együttélésre. Nyugatabbra nézve, a toleranciájáról híres Ausztriában vagy Németországban bizony öt felekezeti templomot ilyen kis helyen nem tudnak mutatni, de még Olaszországban sem. Ez olyan tény, amire büszkék lehetünk.

- Mire kötelez a templom, mint helyszín?

- Meg szeretnénk mutatni, hogy az egyházi közösségekben milyen hihetetlen nagy kultúrkincs halmozódott fel. Már e kultúra létezésének a tudása is fontos. Olyan ez a kincs, mint egy elsősegélycsomag az autóban, ami nehéz helyzetben segíteni tud. A helyszínek szakrális terek, amit a programok válogatásakor mindig szem előtt tartunk. Keressük azokat a programokat, amelyek a templomterekben előadva plusz értelmet nyernek. A fesztivál idején sok olyan ember is bemegy a templomba, aki amúgy nem tenné. Érdekes például, hogy mindegyik templomban megnőtt a keresztelők száma. Az emberek azért választják, mert már ismerik.

- Eredményekről lehet beszélni?

- Mivel nem tipikus fesztivál, ezért nem lehet a tipikus mutatókkal mérni a sikerét sem. Az Öt Templom Fesztivál a létezésével és programjaival jó szándékú kérdéseket vet fel. Úgy érezzük, ezek a kérdések időszerűek, nem ártanak senkinek. Jó válaszok hasznosak lehetnek sok ember számára. Amikor indult a fesztivál, a győrieknek talán az egyharmada tudta volna megmutatni, melyik templom melyik felekezethez tartozik. Ezt az egyharmados eredményt szeretnénk kilencven százalékra feltornászni. Ha nem is jön valaki el a fesztiválra, de legalább tudni fogja, hogy a Kossuth utcában van egy zsinagóga, egy református, egy római katolikus, egy evangélikus és egy görög katolikus templom is.

- Milyen példát ad a múlt?

- Régen a várfalon belül csak katolikus templomot lehetett építeni, ezért a többi felekezet itt telepedett le.A Rác templom, a görög katolikus a legöregebb, 1727-ben,az Evangélikus Öregtem templom 1783-85-ben épült.1836-41 a római katolikus templom, 1868-70 a zsinagóga építési ideje. 1905-ben készült el a református templom. Feljegyzés a múltról azért van kevés, mert természetes volt a jó szomszédi viszony. Egymás mellett megépülhettek a templomok, és élni tudtak a közösségek. A fesztiválban igyekszünk mélyebb rétegeket is bontogatni. Az újvárosi séta kezdetektől benne van programunkban, de a temetői sétát most vezettük be.

- Jó volt a fogadókészség az egyházak részéről?

- A miénkhez hasonló értelemben vett ökumenikus fesztiválra nem tudok példát mondani. Mi zsidó-keresztény kultúráról beszélünk. Nem valamelyik egyháznak a képviseletében kezdtük a megvalósítást. Nem az egyik egyház hívja meg a többieket, és tölt be ezzel domináns szerepet, hanem kívülről kértük fel az egyházakat az együttműködésre. Induláskor abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy három felekezetben is fiatal lelkész kezdett dolgozni, akik nagy nyitottsággal fordultak hozzánk. Az első alkalommal az evangélikus egyház egyik termében jöttünk össze, ahova minden egyház képviselője eljött. Azóta is minden templomban kedves házigazdaként fogadnak bennünket.

- Az évek során folyamatosan gazdagodott programjuk. Mik ezek az új elemek és mi határozza meg beépítésüket?

- A legelején készítettünk egy hosszú évekre szóló rendszert. Amikor időszerűvé válik, hogy még egy szeletet be lehet emelni ebből, mert már van elég közönség, akkor megtesszük. Összesen háromezer embert tudnánk leültetni, ha öt helyszínen egyszerre lenne programunk, de eddig még nem jutottunk el. Vannak formabontó, teljesen újszerű elemeink. Sokan nem értik, hogy ezek mit keresnek itt, nem is túllátogatottak. Ilyenek a hitbeszédek, ahol az egyházak képviselői választanak ki egy a vallásukhoz tartozó hitszöveget, mi biztosítjuk a színvonalas előadót. Ezekben tíz-tizenöt perces előadásokban az egyházak nagy időszakából vagy fontosnak, aktuálisnak érzett üzenetéből jelenítünk meg egyet-egyet. A konferencia is tavaly lett a fesztivál része, és nagy érdeklődést keltett. Szakmai körökben felfigyeltek az építész pályázatunkra.

- A fesztivál programjában ugyanolyan kiemelést kap a helyi művészeti csoportok szereplése, mint a nemzetközi rangú profik fellépése. Miért tartják ezt fontosnak?

- Kezdettől fogva megkeressük a város művészeti képzéssel foglalkozó intézményeit és felajánljuk nekik a fellépés lehetőségét. Ahogy a műsorfüzet is mutatja, ugyanazzal a megbecsüléssel fogadjuk az amatőr produkciókat, mint a professzionálisakat. Adventben van egy másik célunk is. A hit egyik fontos üzenetét közvetíti az úgynevezett szeretetzenélés. Keressük országosan azokat a családokat, akik együtt muzsikálnak, a maguk örömére és meghívjuk őket az Öt Templom Adventre.