A mai nappal állami tulajdonba kerülnek a fővárosi és a megyei fekvőbeteg-ellátó intézmények, majd az év folyamán a teljes egészségügyi ellátórendszer átalakul.

Az új önkormányzati törvény (Ötv) alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást, s rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki.

A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.

Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.

A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az MTI-nek azt mondta, gyakorlatilag minden feltétel adott ahhoz, hogy az átadás-átvétel zökkenőmentes legyen. Ebből a folyamatból a betegek semmit sem fognak majd észrevenni - hangsúlyozta. Mint kifejtette, az átadás-átvételi dokumentációk elkészültek, a munkacsoportok minden intézményt meglátogattak, az egyeztetések megtörténtek, az intézmények minden információt megkaptak arról, hogyan működnek majd az új rendszerben.

Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kórházak élén várható változások kapcsán korábban azt mondta: mindenki munkájára számítanak, de a tulajdonosváltással együtt általános tisztújítás is lesz az intézményekben. Közölte, hogy ennek során "nem lesz boszorkányüldözés", de ez egy jó lehetőség például azok esetében, akik az elmúlt időszakban nem gazdaságosan, nem felelős vezetőként irányították intézményüket; viszont a jól dolgozó vezetőket megerősítik pozíciójukban.

Május elsejével elindulhat az új ellátórendszer

Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint május elsejével elindulhat az új ellátórendszer, amelyben mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokat április végéig aláírják.

A Semmelweis Tervben bevezetett új koncepció az egészségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezi. A térségek pontos határvonalát a jövő évben húzzák majd meg, de annyit már most tudni lehet, hogy a nyolc térségből három érinti majd a fővárost. Így Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai.

Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán működik majd. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház - Kútvölgyi tömb - Városmajor egységben lesz.

Hatályba lépett az új alaptörvény

Hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye.

Az új alkotmány Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik.

"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a hitvallásban, amelyben az áll: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét".

Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország".

Lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás

Mától lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni.

Ezzel együtt pénteken enyhítettek a jogszabályon, így a játékkaszinókban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

Emelkednek az útdíjak, megszűnik a személyautók négynapos matricája

Emelkednek az autópályák úthasználati díjai, és megszűnik a (D1-díjkategóriájú) személyautókra érvényes négynapos e-matrica. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint ugyanakkor a pótdíjfizetés határideje 30 napra nő.

A D1 kategóriában az úthasználati jogosultság havi 4.780, az évi 42.980 forint lesz. A hetijegy a nevével ellentétben valójában 10 napos lesz, ára pedig 2.975 forint.

A minisztérium díjrendelete alapján az útdíjak négy díjkategóriában átlagosan 7,5 százalékkal emelkednek. A motorkerékpár után fizetendő heti úthasználati jogosultság 1.470 forintért szerezhető be.

Januártól a díjköteles utak jogosulatlan használata esetén fizetendő pótdíjak mértéke és a fizetési határidő is módosul. Ez utóbbi az eddigi 15 napról 30 napra emelkedik. A személyautóknál a pótdíj 30 napon belül fizetve 14.875, míg azon túl 59.500 forint. A 2011-ben vásárolt éves e-matricák érvényességi ideje 2012. január 31-ig tart.

Az előírások szerint a díjköteles autópálya-szakaszokat csak érvényes e-matricával lehet igénybe venni, tehát azt már a pályára való felhajtás előtt meg kell venni. Az úthasználati jogosultságot 2012-ben is az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ügyfélszolgálati irodáin, a cég viszonteladó partnerein keresztül, az interneten vagy mobiltelefon segítségével lehet beszerezni.

Változik az állami kitüntetések köre

Január 1-jétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket, ezek sorrendje az elismerések hierarchiáját is jelenti az ekkortól életbe lépő sarkalatos törvény értelmében.

A törvény tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.

A címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészítik a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amely a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek.

A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik. A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.

Megszűnt a folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része, átalakult a testület

A mai nappal megszűnt az Alkotmánybíróság (Ab) összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte.

Ezzel együtt alapvetően átalakult az Ab szerepköre: a jövőben bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal kontrollja lesz.

Az új alaptörvény és a rendelkezéseit részletező alkotmánybírósági törvény mai hatályba lépésével megváltozott az Ab jogköre. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérheti ezután. Ez nehézség az ellenzéknek, a jelenlegi parlamenti erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd az Ab eljárását.

Emellett véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egyúttal megszűnt az utólagos normakontrollra irányuló, folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az erre az új szabályok szerint is jogosultak kezdeményezték.

Az így megszűnő eljárások indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható. Alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető be, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított.

Az említett és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével a már megkezdett ügyeket folytathatja az Ab, ha azok új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálhatók.

A legnagyobb változás a testület eddigi jogköréhez képest, hogy alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályok mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is megítélheti, és azokat is megsemmisítheti. Alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.

Az Ab hatáskörének 2010. őszi korlátozása miatt - a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint az állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így marad, amíg az államadósság meghaladja a GDP felét.

Nem lehet kikapcsolni egyes közintézményeket az energiaellátásból

Nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni őket az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.

Mától egységes a katasztrófavédelem rendszere

Mától egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem, a változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több, az elmúlt években történt tragédia bekövetkezésével indokolták, megemlítve a West Balkán szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát.

A védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője. A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük van: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes. Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak december végéig kellett elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.

Szankcionálják a bérkompenzáció elmulasztását

Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba.

A munkaügyi hatóság - amennyiben jogsértést tár fel - határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt.

A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

Átláthatóbb lesz a szellemi tulajdon szabályozása

Hatékonyabb és átláthatóbb lesz a kormányzat várakozása szerint a szellemi tulajdonra vonatkozó új szabályozás a ma hatályba lépő törvénymódosítások révén.

Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások, valamint az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozó törvénycsomagot.

A kormányzat azt várja, hogy a törvénymódosítás átláthatóbbá teszi a szerzői jogi közös jogkezelés rendszerét és annak felügyeleti rendjét, továbbá megalapozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új hatásköreit a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésénél.

Az új szabályozás arra is lehetőséget teremt, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtásával.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a törvénymódosítás elfogadása után azt közölte, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések arra mutattak rá, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, azt kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik, illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes annak működése.

A tárca tájékoztatása szerint a törvénymódosítás átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között, és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be.

Az új szabályozás korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástételek véleményezésébe.

Elősegíti továbbá az árva műnek minősülő előadóművészi teljesítmények felhasználását, és pontosítja egyebek mellett a műholdas műsorsugárzás fogalmát.