Pedig a szó: pálinka, csak néhány éve jelenti azt, ami a köztudatban a pálinka. Tudják-e, hogy mi volt ennek a háttere? A lezajló pálinkaforradalom elhozta a magyarok számára az igazi jó pálinka élvezetét!

A pálinka szó mit jelölt a történelem folyamán?

A történelem folyamán a pálinka szót nem igazán használták. Helyette inkább az égetett szesz jelölte a pálinkafajtákat, ami igen széles italskálát takart.

A magyarországi szeszfőzés a 14. században jelent meg írásos emlékekben, ekkor még gyógypárlatok formájában. Az igazi élvezeti szeszfogyasztás sem váratott magára sokat, mert a 15. századtól már feljegyzések bizonyítják, hogy gabonapárlatból készített italt szeszlepárlással készítették és ekkor még égetett szesz néven is emlegették. A 16-18. századra az égetett szesz és az égetett bor elnevezést ismerték, ez utóbbi elnevezést a hibás borból vagy gabonából készített szeszes ital miatt kapta. Későbbi idők írásos emlékeiben lelhetjük fel a gyümölcsöt és törkölyt, mint az égetett szeszhez hozzáadott anyagot.

A törkölypálinka első írásos felbukkanása a történelem folyamán a 17. századra tehető. A törköly-, a szilvapálinka, a gabonapárlat, az eperpálinka, a körtepálinka (ez utóbbi kettő kisebb mennyiségben, lokálisan jelent meg Magyarországon) és a burgonyapárlat a 19. század folyamán indult el országunkat meghódító útjára. A burgonyapárlat olcsósága és nagyobb mennyiségű előállítása oda vezetett, hogy szinte egész Magyarországot az alkoholizmusba taszajtotta.

A legnépszerűbb égetett szeszek magyarországi képviselői a pálinkák, mely elnevezést az Európai Uniós szabályzat értelmében csak Magyarország és Ausztria négy tartománya használhatja. A pálinka elkészítését szigorú törvények védik, ez a magyar pálinkatörvény, mely pontról-pontra meghatározza, hogy mi pontosan a pálinka:

• Kizárólag az országban termett friss gyümölcsből vagy szőlőtörkölyből készülhet a pálinka, melyet országon belül palackoznak.
• A pálinkához szükséges friss gyümölcsöt és szőlőtörkölyt csak Magyarországon erjeszthetik, amiből készül a párlat.
• Nem ízesíthetik, édesíthetik vagy színezhetik a magyar pálinkát kivéve, ha hordós gyümölcságyas érlelősről van szó!
• A lepárlás folyamatánál figyelnek arra, hogy a finomítási eljárás során legfeljebb 86% alkoholtartalom maradjon meg, ezzel őrizve meg az alapanyag ízét és aromáit.
• A palackozás minimum 37,5%-os alkoholtartalommal történhet meg.

A magyar pálinka

A pálinkafőzés során elkészült párlatot jó, ha palackozás előtt pihentetjük pár hónapig. A magyar kereskedelmi forgalomba hozott pálinkák alkoholtartalma 37,5%-55% között mozog. A jó magyar pálinka ismérve, hogy a megfelelő alkoholtartalom miatt kiválóan érződnek az ízek, harmonikus az ital. A pálinkafőzés célja, hogy az ital fogyasztói élvezzék a gyümölcsesszenciát, és a közhiedelemmel ellentétben nem serkenti az emésztést, hanem inkább lelassítja azt.