Nem véletlen, hogy ebben a térségben van a legtöbb létesítményi és önkéntes tűzoltóság is. Pesztenlehrer Lajos korábbi megyei katasztrófavédelmi igazgatóval, az Országos Katasztrófavédelmi Parancsnokság mellett működő tűzvédelmi tanácsadó testület elnökével az új katasztrófavédelmi törvényről beszélgettünk.

– Több területen történik változtatás, hiszen már 11 éve van érvényben a számtalanszor módosított katasztrófavédelmi törvény – mondta Pesztenlehrer Lajos. – Az egyik legfontosabb változtatás a veszélyes anyagokkal összefüggő súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos, ezek közül nagyon fontos, hogy iparbiztonsági hatóság jön létre a veszélyes üzemekkel kapcsolatos tervezési és működési feladatok ellátására, és katasztrófavédelmi bírság kiszabására lesz lehetősége a hatóságnak 300 ezer forinttól egymillió forintig terjedően. A veszélyes anyagok szállításának közúti ellenőrzését végezték a katasztrófavédelmi igazgatóságok ez idáig, ezt követően a vízi és a vasúti szállítást tekintve is hatósági jogkörrel rendelkeznek. Bővülni fog azoknak az üzemeknek a száma, amelyekre az ellenőrzés kiterjed, akik a korábbi jogszabály esetében nem kerültek bele ebbe a körbe. Ki kell még emelni a veszélyes anyagokkal kapcsolatban, hogy azon üzemek, amelyek veszélyes anyagokkal foglalkoznak, tárolnak, gyártanak, vagy csak kapcsolatba kerültek, katasztrófavédelmi hozzájárulás kiszabására ad lehetőséget a törvény, ez az árbevételük 0,1%-nak megfelelő összeg. Hogy kik kerülnek ebbe bele, azt majd további jogszabályok rendeletek fogják meghatározni.

Ha jól tudom, a katasztrófavédelmi hozzájárulásból elsősorban a polgári védelem megerősítését kívánja megcélozni a kormány.

Nagyon fontos lakosságvédelmi intézkedésekre kerül sor. A riasztások megszervezésénél már tapasztalhattunk elmozdulást az elmúlt időszakban, nagyon sok gyakorlat megtartására került sor, ez a fő irány, hogy gyakorolják az állampolgárok a katasztrófa esetére érvényes tevékenységüket, a feladataikat, és különösen a fiatalok, az iskolás gyerekek oktatása igen jelentős ezen a területen. Nagyon fontos része az új katasztrófavédelmi törvénynek a polgári védelem átszervezése, hiszen egy 1948-ban létrejött szervezet megújításáról van szó. Itt az állampolgárok bevonásának két nagyon fontos területe van: az egyik az úgynevezett önkéntes polgári védelmi szervezetek, amelyek már most is nagyon sok helyen működnek, például vízi mentők, barlangi mentők, és egyéb, felkutatással foglalkozó önkéntes alakulatok, amelyeknek az irányítását, amennyiben bevetésre kerülnek, a katasztrófavédelem végzi, és természetesen segíti az ő felkészülésüket is. A másik nagy terület az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálat, ahol olyan emberek bevonására kerül sor, akik speciális tudással, felkészültséggel rendelkeznek, így orvosok, ápolónők, adott esetben újságírók vagy vízügyi szakemberek, továbbá azok, akik speciális felszerelésekkel bírnak, például egy árvízi védekezésnél cölöpverő géppel, markolóval, tolólapos erőgépekkel rendelkeznek. Az új katasztrófavédelmi törvényben a települések új besorolást fognak kapni, valamint úgynevezett komplex csoportok lesznek kialakítva a megyékben: ezek a csoportok az adott térség veszélyeztetettségi fokára tekintettel kerülnek felállításra. Nem utolsó sorban kell még szólni a tűzoltóságokról: állami tűzoltóságok fognak működni, a fenntartói feladatok átszervezésével azt szeretné a jogalkotó elérni, hogy egységes rendvédelmi szervek legyenek, egységes irányítás alatt, függetlenül a helyi érdekektől. Nagyon fontos még az önkéntes tűzoltó egyesületek fejlesztése, hiszen azok vannak legközelebb a tűzhöz, ők tudnak adott esetben a körülményekhez képest a leggyorsabban beavatkozni, és ők tudnak helyből a legszakszerűbb tájékoztatást adni a kiérkező hivatásos alakulatoknak.

A megyénkben tevékenykedő, veszélyes anyagok előállításával, gyártásával foglalkozó cégek mennyire veszik komolyan az előírásokat?

Sok vállalatnál, ahol veszélyes anyagokkal foglalkoznak, nagyon komoly biztonságtechnikai háttért építettek ki, tűzvész-előjelző és oltóberendezéseket szereltek fel, és nagyon fontos az, hogy a továbbiakban is támogassák egyrészt a helyben, a cégeknél működő létesítményi tűzoltóságokat, másrészt pedig segítsék azokat a polgári védelmi szervezeteket, amelyek tulajdonképpen az ő gyárát, az ő üzemét és annak környezetét is védik vagy kármentesítik szükség esetén. Azt tapasztaltam, hogy miután a biztosítók részéről bevették a tűzvédelmi hozzájárulást, a bevételek jól, célszerűen és optimálisan lettek felhasználva, és nagy előrelépést jelentett a tűzoltóságok technikai fejlesztésében. Ezt várom a katasztrófavédelmi hozzájárulástól polgári védelmi területen, valamint a továbbképzéseknek a magasabb színvonalra emelését.

Megyénk ipari fejlettsége révén kiemelt kockázatú. A veszélyességi szint mellett vannak ennek látható jelei a védelem oldaláról is?

A megyék között a miénk az egyik legjelentősebb kockázati fokú, különösen, ha a vasúti forgalomra gondolok. Az országos forgalomnak a kétharmada nálunk csapódik le, a veszélyes anyagokat szállító tehervonatok jelentős része Hegyeshalomnál, Rajkánál vagy Sopronnál lépett be, illetve ki az országból, ennek megfelelően a balesetek száma is ebben a térségben volt gyakoribb. Többször előfordult, hogy nemcsak a tűzoltóknak kellett beavatkozni, de a különböző fokozatú polgári védelmi szervezetek bevetésére is szükség volt. Ez a veszély most fokozottabban fennáll, hiszen felgyorsult a szállítás, könnyebben előfordulnak figyelmetlenségek. Az ipar fejlődése miatt talán nem meglepő, hogy az országban működő száz létesítményi tűzoltóság közül 27 Győr-Moson-Sopron megyében működik, és ezek közül kettő főállású tűzoltókat is foglalkoztat. A mi megyénkben van a legtöbb, szám szerint 105 önkéntes tűzoltó egyesület, és közülük is nagyon sok az olyan, amely egyből riasztható, bevethető a településeken, ami igen nagy érték.

Bakács László