Januárban a Kúria keretein belül több joggyakorlat-elemző csoportot állítottak fel, az egyiknek a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek áttekintése volt a feladata. Elsősorban az egyoldalú szerződésmódosításokra figyeltek, vagyis arra, amikor a pénzintézet kiköti, hogy a szerződésen bármikor változtathat, és ami persze a gyakorlatban az ügyfélnek jelent többletkiadást- írja aRichPOI.com.

A vizsgálócsoportot vezető bíró a Krónikának elmondta: ötven ilyen jogerős ítéletet kértek be és tekintettek át, ennek során derült ki, hogy a devizaszerződésekre vonatkozó jogszabályok dzsungelében egymásnak is ellentmondó passzusok vannak, amik miatt a bírói ítélkezés sem lehet egységes, például a sokat kifogásolt egyoldalú szerződésmódosítási kikötések ügyében sem.

Nagyon sok perben hivatkoztak arra a felek, hogy nem tartják tisztességesnek ezt a kikötést, és volt olyan ítélet is, ahol bíróság nem találta tisztességtelennek ezt a szerződéses megoldást. Ez az a kérdés, ahol most a Kúriának állást kell foglalni, és tisztáznia kell: melyik az a kör, ahol ez a konstrukció még tisztességesnek minősül, és melyik az, ahol már nem - magyarázta a Kossuth Rádiónak Osztovics András.

A vizsgálócsoport javaslatait a jegybankkal, a pénzügyi felügyelettel is egyeztetik, majd azt a Polgári Kollágium tárgyalja decemberi ülésen.

Mint arról a napokban a RichPOI.com beszámolt, első fokon pert nyert egy balatonlellei devizahiteles férfi az Erste Bank ellen. A Fonyódi Bíróság indoklásában kimondta: a pénzintézet tisztességtelenül emelte a kamatot.

A Kúria júliusi álláspontja a devizahiteles perekről

A Kúria júliusi elvi határozata szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, amennyiben a dokumentum megfelelt a hatályos jogszabályoknak.

Egyre komolyabb törésvonal rajzolódik ki az alsóbb szintű bíróságok és a fellebbviteli fórumok ítélkezési gyakorlatában a devizahitelek kapcsán: a Kúria a Bírósági Határozatokban közelmúltban megjelent egyik elvi határozata sok szelet kifog azon érdekvédők vitorlájából, akik szerint a devizahitel-szerződések szinte minden pontja törvényellenes.

A Kúria döntésében leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol − ha a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását − az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.

A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa − kizárólag a kamat és a költségelem esetében − előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.

A Kúria döntése ezzel megismétli a korábban már a PSZÁF által is jelzett megállapítást, amely szerint a jogvédők alaptalanul gondolják, hogy a 87/102/EGK-irányelv egyik bekezdése alkalmazható ebben az esetben. Az utóbbiban szabályozott rendelkezések ugyanis nem irányadóak a jelzáloggal terhelt ingatlanfedezetre, így nem határolják be a nemzeti jogalkotó szabályozási lehetőségeit sem. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az adott esettel kapcsolatban ugyanakkor a Kúria megjegyzi, a felperes beadványa nyomán azt nem kellett vizsgálnia, hogy az érintett egyoldalú szerződésmódosítás jogszerű volt-e.)

Komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, s nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja. Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást − ellenkező kikötés hiányában − a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben (azaz forintban) kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani.

A fenti döntés azt jelzi, hogy a hitelszerződések generális megtámadása aligha lesz járható út, ugyanakkor egyedi esetekben a bankok követhettek el hibákat − a felelősségteljesebb jogi tanácsadók eddig is az egyedi perindítások pártján álltak.Az ügyfél is elismerte, hogy a szerződés tartalmát a szerződéskötéskor a maga számára előnyösnek érezte, az abban foglalt feltételek akaratának megfeleltek, a hitelszerződés csak utóbb, a külső körülmények megváltozása miatt vált számára szinte teljesíthetetlenné − fogalmaz a Kúria indoklása.

Nem minden esetben, de lehet esélyünk a nyerésre

A Kúria szóban forgó állásfoglalása egy konkrét üggyel kapcsolatos (ami nem elvi határozat), ahol a nem megfelelő jogi munkára adtak választ – hangsúlyozta portálunknak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Mint hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy minden devizahiteles esetében azonos lesz a döntés. Véleménye szerint a Kúria döntése elsősorban az ügyvéd munkájával kapcsolatban vet fel kérdéseket. Túl sok az önjelölt sztárügyvéd, akik valójában nem értenek a devizahiteles kérdéshez – állította. Megjegyezzük, a Kúria is leírta, hogy mivel a perben hivatkozott üzletszabályzatot nem csatolták, nem is állapítható meg, abban egyértelműen meghatározták-e az egyoldalú szerződésmódosítást, illetve akad-e tisztességtelen kikötés, amit a felperes támadott.

Léhmann György ügyvéd (aki azt kifogásolja, hogy a bankok által végrehajtott kamatemelések nem az indokolható mértékben történtek) hasonlókról beszélt, de egyúttal üdvözölte a Kúria döntését. Léhmann elégedetten tapasztalta, hogy az általa képviselt állásponttal kapcsolatban egyetlen észrevétele sincs a Kúriának, amiből arra következtet, hogy a felvetései, és keresetei helytállóak.

Fortolóczki István ügyvéd örvendetesnek tartja, hogy a Kúria lenyesegeti a „vadhajtásokat”. Ilyen például a márciusi határozatban annak kimondása, hogy az, ha a bankok a kamat mellett díjakat és költségeket is felszámítanak, vagy egyoldalúan módosítják a szerződést, önmagában még nem tekinthető a jóerkölcsbe ütközőnek. Mint a szakember érzékeltette, a komolyabb jogászok ilyen címen, általánosságban már nem is perelnek. Úgy véli, akad azonban még „fogás” a bankokon. Egyedi ügyekben (bankonként és időszakonként) mindenképpen, de esetleg általánosabb érvényűen is.

Alaposan meg kell fontolni a pereskedést

Az utóbbi időben hozott első fokú ítéleteket áttekintve úgy látjuk, erre nagy szükség lenne, mert óriási a káosz a területen. A különböző bíróságok és bírák homlokegyenest ellentmondó ítéleteket hoznak. Nemrégiben egy bírónő kimondta: nem tekinthető devizahitelnek az a kölcsön, amit forintban folyósítanak és törlesztenek. A Kúria viszont a Bírói Határozatok között megjelent írásban nyomatékosította: a jogszabály nem tiltotta, korlátozta a kölcsön devizában történő meghatározását. Ebben és a törlesztés feltételeiben a felek szabadon megállapodhattak.

Nem reménytelen tehát, de azért mindenképpen érdemes alaposan megfontolniuk az adósoknak, hogy perelnek-e. Ha ugyanis veszítenek, jókora összeg kifizetésére kötelezheti őket a bíróság. Néhány döntést átvizsgálva láttuk, hogy az államnak fizetendő illeték (ami ezekben az esetekben a perérték hat százaléka) mellett jókora ügyvédi költséget is rálőcsölnek a szerencsétlen devizahitelesekre. Igaz, akadt olyan, amikor úgy ítéltek: a 2,5 millió forintos eljárási illetéket az állam viselje. Ekkor is kiróttak viszont az adósra félmillió forint perköltséget, amit különösen fájdalmassá tehetett, hogy azt a bank számára kell megfizetnie.