Az épületek az elmúlt években omlás- és életveszélyessé váltak, az önkormányzatok pedig hiába nyomoznak a tulajdonosok után. Ahhoz, hogy a balesetet elkerüljék, bontani kellene, ehhez azonban jelzálogjoggal kell terhelni az ingatlant, amelynek az értéke sokszor magasabb, mint az építési teleké. Szakértők szerint olyan jogszabályváltozásra volna szükség, amely lehetővé tenné, hogy végrehajtási jogot jegyeztethessenek be a településeken az elhagyott romházakra, mert ezáltal megtérülhetnének a hatósági kiadások.

Szellemházak a Csorna melletti Acsalagon. Osztrák és német tulajdonosok vásárolták meg az épületeket a rendszerváltás után, 500 ezer és egymillió forint közötti vételárért. Kismihókné Hotz Hilda ingatlanszakértő, Csorna Szinkron: "Befektetési, üzleti megfontolásból vásároltak ingatlanokat, ugye Magyarországon ilyen leromlott ingatlanokat az ő pénztárcájukhoz mérten fillérekért meg tudtak vásárolni. Na most volt, akinek nem jött be az üzlet, és inkább parlagon hagyta az ingatlanát, minthogy folyamatosan költsön rá."

A kilencvenes években nagy érdeklődés mutatkozott a rábaközi parasztházak felújítására és értékesítésére. Akik azonban elálltak az üzlettől, nem veszítettek sokat, ellenben azokkal a településekkel, amelyek most százezreket költenek arra, hogy megóvják a többi lakóházat az omlás- és balesetveszélytől.

"Ha az önkormányzat erre jelzálogjogot tesz, akkor mínuszban lennénk, többe kerülne nekünk a költségünk, mint amennyit az építési telek ér, meg szerintem, mire az önkormányzat ehhez a pénzhez hozzájut, az kilátástalan, reménytelen" - mondja az acsalagi polgármester. Az acsalagi önkormányzat már nyomoztatott is a házak tulajdonosai után, de azokat a többszöri lakcímváltozás miatt nem tudta elérni.

Szilágyi Andrásné polgármester, Acsalag: "Egy helybeli lakos a segítségünkre volt, aki az osztrák önkormányzatnál, hivatalosan a lakcíméről hozott igazolást, ezt átadtuk a csornai városi hivatalnak, és jelenleg ott van, hogy másodszor küldi ki neki a felszólító levelet, és még mindig nem válaszolt rá."

Az egyik épületnek már egy osztrák bank a tulajdonosa. A bécsi pénzintézetben érdeklődésünkre, hogy mi a céljuk a düledező házzal, azt mondták, hagynák, hogy a helyi önkormányzat visszavásárolja azt, ám a hivatalnak erre nincs pénze. Ahogy arra sem, hogy hatóságilag elbontassa. Az ingatlanokkal foglalkozó ügyvéd szerint jogszabály-változással lehetne az önkormányzatok szorult helyzetet megoldani.

Dr. Horváth Diána ügyvéd, Csorna Szinkron: "A végrehajtási joggal biztosítva lenne, hogy ők maguk is kérhessék ennek a bírósági végrehajtón keresztüli árverezését, és akkor a vételárból kerülne kifizetésre nekik a felmerült költség. Talán ebben az esetben az önkormányzatok bátrabban mernének hozzányúlni az ingatlanokhoz, illetve elhárítani a felmerülő veszélyeket."

A kistérségi társulások felmérései szerint a Rábaközben, a Hanságban és a Sopron környéki falvakban az ezret is meghaladhatja a gazdátlanul hagyott, külföldiek által megvásárolt ingatlanok száma.