2008-09-ben a fő témák között a munkaerő megtartásának módozatai, a vállalkozás profilváltási lehetőségei szerepeltek, röviden sokaknak a túlélés időszaka volt ez. 2010-ben, a válság vége felé már a létszámbővítési stratégiák kerültek fókuszba, idén pedig már a fejlesztési módok, elsősorban a Széchenyi terv nyújtotta lehetőségek számbavételével.

Borkai Zsolt polgármester kiemelte, Győr sokat tett azért, hogy olyan gazdasági környezetet alakítson ki, amely a nehéz időben is kedvez a vállalkozásoknak. A szakképzés átalakításával, az ösztöndíj-rendszer bevezetésével a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzett munkaerő megteremtése volt a cél. Az infrastrukturális beruházások és a kutatófejlesztő központ létrehozása is a fejlődést szolgálja.

A válság éveiben a város egyedülálló módon munkahelymegtartó pályázatot hirdetett, amelynek révén az önkormányzat több mint nyolcszáz munkahely megmaradásához járult hozzá. A polgármester megemlítette, a kis- és középvállalkozások számára a jövőt a beszállítói szerepük erősítése jelentheti.

Jáczku Tamás a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-irányítási főosztályvezetője előadásában leszögezte, jelenleg hazánkban a foglalkoztatási ráta mindössze 60,4 százalékos, amely meglehetősen alacsony. A válság hatására a munkanélküliségi ráta megemelkedett, ez a szám országosan 11 százalék felett van (A Nyugat-Dunántúli Régióban 9,2 százalék).

A kormányzati célkitűzés, hogy 2020-ig egymillió új munkahely jöjjön létre, és a foglalkoztatási ráta 75 százalék körül alakuljon. Hozzátette, ehhez elengedhetetlen a dinamikus gazdasági növekedés, a strukturális reformok végrehajtása, és az, hogy ne köszöntsön ránk újabb gazdasági válság.