- A csütörtöki közgyűlésen döntés született az iskolai átszervezések első üteméről. Mi indokolta ezeket a lépéseket? - kérdeztük dr. Somogyi Tivadart.

- Bizonyára az olvasók is emlékeznek rá, hogy az Audi kezdeményezésére, és a győri önkormányzat támogatásával 2010. szeptemberében beindult a győri Audi-iskola. Az új intézmény 3 osztállyal kezdte el működését a Szent-Györgyi Albert Középiskola és Kollégium egyik földszinti szárnyában.

- Sikeresnek bizonyult az új intézmény elmúlt 9 hónapja?

- Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az Audi-iskola népszerűsége meghaladja a korábbi várakozásokat, és a beiskolázási igény a győri és Győr környéki gyermekek részéről sokkal nagyobb a tervezettnél. Ennek megfelelően az iskola a kezdetieknél lényegesen intenzívebb fejlesztési igényt jelentett be. Az Audi nagy jelentőséget tulajdonít az iskola gyorsított ütemű fejlesztésének, ezért az elsős beiskolázás megduplázásán túl új 5. és 6. osztály indítását tervezi. Ezzel a növekvő terheléssel összhangban emelkedett az iskola 2011 augusztusától számított helyigénye is, amely meghaladja az 1500 négyzetmétert. Az Audi-iskola egyértelmű kérése, hogy a jelenlegi környezetében, de egy épületben folytathassa a munkáját.

- Hosszú idő után akkor végre egy iskola, amelynek bővítenie kell. A gyermeklétszám csökkenése miatt erre mostanában nem volt példa. Hogyan tudnak terjeszkedni?

- Ez a körülmény - sok más aktuális kérdés mellett - szükségessé tette az önkormányzat által működtetett közoktatási intézmények struktúrájának és működésük hatékonyságának újbóli áttekintését. Ennek kapcsán megállapítást nyert, hogy a győri iskolákat éppúgy érinti a gyermeklétszám csökkenése, ahogy más nagyvárosok intézményeit. Mindezen folyamatokat figyelembe véve a Marcalvárosban található Jókai Mór-iskola, és a vele szomszédos Kovács Margit ÁMK csökkenő terhelése is a figyelem középpontjába került. A két intézmény integrációja már a korábbi években is napirenden volt, de az eltérő szakmai képzés miatt eddig nem valósulhatott meg.

- A megoldás tehát az összevonásban van...

- A Jókai általános iskolás diákjai a szomszédos Kovács Margit ÁMK-ba, a panziós, falusi vendéglátó szakos középiskolások pedig a Krúdy-iskolába kerülnek. A szociális gondozó és ápoló szakos diákok helyben maradnak, de a Szent-Györgyi-iskola keretei között tanulnak tovább, mivel a Jókai épületébe átköltözik a középiskola, lehetővé téve ezáltal a terjeszkedést az új osztályokat indító Audi-iskolának.

- Egyeztettek a változtatásról a Jókai-iskola tanáraival, a gyerekek szüleivel?

- Semmiképpen sem szerettük volna, hogy úgy érezzék, a fejük felett hozzuk meg a végleges döntést. Rendkívüli szülői értekezletet tartottunk, és a pedagógusokkal is egyeztettünk arról, hogy melyek voltak a fő szempontjaink az átszervezést illetően. Egyértelmű, hogy a Jókai-iskola diákjait együtt tartjuk, az osztályokat nem bontjuk meg, hanem a gyerekek, pedagógusaikkal együtt, közösen kerülnek át a szomszédos, másik intézményekbe.

- Orvosként szívügyének érezte, hogy az egészségügybe készülő fiatalok is nyugodt körülmények között tanulhassanak tovább?

- Ahogy említettem is, a szociális gondozó és ápoló szakos tanulók a Szent-Györgyi-iskola égisze alatt folytatják tanulmányaikat. Fontosnak tartjuk, hogy a középfokú egészségügyi és szociális képzés régi elismert színvonalát elérjük, sőt meghaladjuk. Ezt ösztöndíj lehetőségeinkkel is segíteni fogjuk.

- Nem tartanak attól, hogy sokan azt mondják majd: a város teljesen alárendeli az oktatási átszervezéseket az Audi elképzeléseinek?

- Nem zárunk be iskolát, sőt, egy új intézmény fejlődéséhez nyújtunk szakmai segítséget. Győr oktatási struktúrájának, akárcsak a szakképzés átalakításának megtervezésekor, nagy hangsúlyt kellett, és kell is fektetnünk a jövőben a gazdasági fejlesztések irányaira. Az Audi törekvése, hogy már az alapoktól elindítsa a minőségi szakemberképzést. Az új iskola népszerű, igen keresett a gyerekek szülei által, nekünk pedig segíteni, támogatni kell a bővülést. A legideálisabb megoldást kereste az önkormányzat, és közösen a szakemberekkel, a városi iskolák vezetőivel sikerült kialakítani azt az elképzelést, ami a fejlődést támogatja, és senki számára nem jár komoly hátrányokkal.

- A Jókai-iskola megszüntetését sokan bezárásként értelmezik, holott a létesítményben továbbra is oktatás folyik majd, azt a város nem adja át mások kezelésébe...

- Ez így van. A szocialisták elfelejtik, hogy amikor ők bezárták a Petz- és a Rejtő-középiskolát, a döntésük hátterében pénzbevételi szempontok húzódtak meg. A mostani esetben erről szó sincsen, mi Győr oktatását kívánjuk erősíteni azzal, hogy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő iskola terjeszkedését körültekintő szakmai lépésekkel segítjük. A Jókai-iskola diákjai pedig együtt maradnak, és egy közeli intézményben zavartalanul, a mostani tanáraik irányítása mellett folytathatják tanulmányaikat.

- A csütörtöki közgyűlési döntés az átszervezések első ütemét jelenti. A tervek szerint a májusi képviselőtestületi ülésen döntenek arról, hogy főigazgatói rendszerbe szervezzék át az önkormányzati tulajdonban lévő óvodákat és általános iskolákat.

- Leültünk a városi iskolák, óvodák vezetőivel, és arról beszélgettünk, hogyan lehetne a rendszert gazdaságosabbá, rugalmasabbá tenni. Ne értsen félre, nem elsősorban a spórolás volt a szándék. Az előző kormányzati ciklusban volt az a szemlélet, hogy ami nem nyereséges, azt be kell zárni, meg kell szüntetni. Mi ezt nem támogatjuk. De ha egy rendszert ésszerű összehangolásokkal jobbá lehet tenni, és megtakarítunk a felesleges kiadásokon is, akkor miért ne tegyük? Látni kell, hogy a közoktatás finanszírozás egyik legsúlyosabb gondja, hogy a gyermeklétszám rendkívüli mértékű csökkenése ugyan elért egy mélypontot, de közben az évfolyamonként az iskolákban megjelenő létszám városunkban 2650-ről 980 főre zuhant vissza. A csökkenésből eredő következményeket ugyan lassította a vidékről beiskolázott óvodások és iskolások nagy száma, de a folyamat még jelen van a közoktatási rendszerünkben. A hetvenes években túlterhelt általános iskoláink nagy része beiskolázási gondokkal küzd, az osztályok létszáma alacsony, így az intézmények saját erőfeszítéseik révén nem tudnak kilábalni a nehéz helyzetükből. A problémák arra kényszerítik a fenntartó önkormányzatot, hogy áttekinthető méretű intézményi integrációkkal segítse elő az összehangolt tervezés és működtetés gyakorlatának kialakulását.

- Összevonások lesznek tehát. A kérdés, hogy az integrálódó intézmények megőrzik-e valamilyen szinten az önállóságukat, vagy fel kell adniuk azt?

- Legyen bármilyen problémás is az iskolák és óvodák működtetése, politikai törekvéseinkkel összeegyeztethetetlen volna egyes intézmények funkcionális megszűntetése. Az oktatási szakemberek által elkészített tervezet ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy egy-egy intézménycsoport működtetését - az intézmények nevének, és főbb jellemzőinek megtartásával - egy kézbe kell összevonni.

- Működik már máshol ilyen rendszer?

- Több nagyvárosban bevált módszer alkalmazásáról beszélünk. Főigazgatóságok alá vonjuk össze az egyes intézmények irányítását. A főigazgatói irányítás lehetőségét az elmúlt évben emelték be a közoktatási törvénybe. A rendszer lényege az, hogy az intézményeket közel 1500-2500-as tanulói létszámmal működő, elsősorban területileg összefüggő csoportokba soroljuk, jogilag egy intézménybe integráljuk, majd egy-egy ilyen egységet (főigazgatóságot) egy magasabb vezető, a főigazgató vezetésére bízza az önkormányzat.

- Költözniük kell az óvodásoknak, iskolásoknak?

- Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy erről nincs szó. Az átszervezéssel az óvodai csoportok és az iskolai osztályok változatlanul, a korábbi nevelőtestülettel a helyükön maradnak. Meglévő csoport vagy osztály összevonására, csoportbontások megszűntetésére csak olyan helyeken kerülhet sor, ahol az az integráció nélkül is megtörtént volna. Pedagógusváltásra vagy cserére csak akkor kerül sor, ha az adott tantárgyat tanító pedagógusok óráinak száma annyira lecsökken, hogy valamelyikük alkalmazása megoldhatatlanná válik.

- Pontosan hány intézményt érint a főigazgatósági rendszer?

- Az átszervezésben 35, jelenleg önállóan működő intézmény érintett, melyek alá rendelve most 20 tagintézmény dolgozik. A változtatással összesen 6 intézmény - főigazgatóság - jön létre, egyelőre önállóan működő, majd jövő évtől már önállóan működő és gazdálkodó jogkörökkel. A létrejövő főigazgatóságok teljesen azonos rendezési elvek alapján szerveződnek, így későbbi szabályozottságuk is teljesen azonosan valósítható meg. Az önkormányzat csak olyan iskolákat vont be az átszervezés első ütemébe, melyek valahol körzetes feladatot látnak el. Az átszervezés során a korábban egyes iskolákhoz csatolt óvodákból, valamint az eddig önálló óvodákból új, összevont intézményegységeket hoznak létre. Ezt az indokolja, hogy az óvodai rendszer tagoltsága miatt jelenleg 12-14 csoportos tagóvodák mellett 3-4 csoportos önálló óvodák is működnek.

- Hogyan hoznak döntéseket az új főigazgatóságok?

- Az új rendszerben a főigazgatóságon belül azonos súllyal jelennek meg az egyes intézményegységek. Ennek megnyilvánulási formája az igazgatótanács, melyben minden intézményegység azonos számú képviselővel lesz jelen.

- Nyilván a legérdekesebb az új modellben, hogy az átszervezés mit hoz a konyhára?

- A főigazgatói rendszer bevezetésével egy hatodára csökken a beszerzésekben érintett intézmények száma, miközben hatszorosára emelkednek a központi beszerzésekből következő lehetséges gazdasági előnyök, mert a nagyobb megrendelési tételek nyilvánvalóan kedvezőbb piaci pozíciót jelentenek. Ugyanígy elvárható a közös szakmai munkaközösségek létrehozása, az áttanítás, áthelyettesítés megszervezése, a párhuzamos feladatok összehangolása. Jelentős azoknak a gazdasági előnyöknek a lehetősége, melyek pusztán munkaszervezéssel elérhetők. Például a pedagógusoknak alkalmuk nyílik arra, hogy több intézményben teljesítsék a kötelező óraszámot. Ez egy munkáltató alatt feltétlenül egyszerűsíti a feladatok ellátását. Így a tantárgyfelosztások és órarendek összehangolásával az iskolák szellemi kapacitásai kiteljesednek. Végül, de nem utolsó sorban, komoly lehetőség van abban is, hogy a főigazgatóságok vezetői jogosultak lesznek gazdálkodni az egyes intézmények átmenetileg vagy tartósan felszabaduló helyiségeinek hasznosításával. Jó együttműködéssel ezek a feladatok - az átmeneti nehézségek után - eredményesen szolgálják majd a városi szintű helyiséggazdálkodást.

- Alpolgármester úr, az átszervezésekkel ön szerint jobb lesz a győri oktatás színvonala?

- A győri oktatás most is jó színvonalú. Sajnos az elmúlt években a szocialista kormányok sok pénzt, normatív támogatást elvontak az iskoláktól, azaz a fenntartó önkormányzatoktól. Mi Győrben még csak próbáltuk kiegészíteni a hiányzó összeget a helyi költségvetésből, de ezt a pénzt is átcsoportosítottuk egy másik területről. Úgy hiszem, az átszervezések erősebbé, koncentráltabbá, áttekinthetőbbé teszik az intézményeink gazdálkodását, a főigazgatóságok megfogják majd a kiadásokat, és nem lesznek felesleges, vagy dupla megrendelések. Több pénzünk maradhat a fejlesztésekre, a régi iskolaépületek korszerűsítésére. És ami a legfontosabb: úgy hajtunk végre jelentős átszervezést, hogy nem zárunk be iskolát vagy óvodát, a gyerekek és szüleik alig éreznek majd ebből valamit, egyszóval az oktatás-nevelés zavartalanságát biztosítjuk, miközben átgondoltabbá és költséghatékonyabbá tesszük az alapfokú közoktatási rendszerünket.