A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár ezen kívül beszélt a jövőben kialakítandó járásokról, az újfajta ügyintézés fogadtatásáról, és beszámolt arról is, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a Területi Kormányhivatalok Európai Szervezetének hazánkba látogató tagjai.

- Milyen állapotban vette át a közigazgatást a szocialistáktól az új kormány?

- 2010-ben a kormányváltáskor egy széttagolt, az ügyfeleket nem szolgáló, bürokráciával terhelt közigazgatást örököltünk. Amikor átvettük a kormányzást, még regionális államigazgatási hivatalok voltak, melyek alkotmánysértő módon működtek; ugyanis 2007-ben erőltette át - kétharmados helyett - egyszerű többségű törvénnyel a szocialista kormány az erre vonatkozó döntését. Emiatt a regionális államigazgatási hivatalok nem tudták végezni azt a rendkívül fontos munkájukat, mely a törvényességi ellenőrzést jelenti az önkormányzatok felett. Ennek az eredménye az is, hogy nem volt semmilyen törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok felett 18 hónapon keresztül. Ma már láthatjuk, hova vezetett ez: önkormányzati vezetők sorban, bilincsben vonulnak a különböző bírósági tárgyalásokra, és láthattuk azt is, hogy korábban mennyire elszabadult a helyzet a fővárosban és a kerületekben. Ezen gyorsan változtatnunk kellett, ezért 2010. szeptember elsejével létrehoztuk a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat. Tehát szétbontottuk a regionális államigazgatási hivatalokat megyékre. A kormányprogram célul tűzte ki, hogy rendet tesz a közigazgatásban, és az összes lépésünk - ahova most eljutottunk egy év után - mind ezt a célt szolgálta.

- Mi volt a következő lépcsőfok a közigazgatás újjászervezésében?

- A létrejött közigazgatási hivatalok első legfontosabb feladatai közé tartozott, hogy a törvényességi ellenőrzést végrehajtsák, azon kívül előkészítő munkákat végeztek a 2011. január elsejével létrehozott kormányhivatalok vonatkozásában. A terv az volt, hogy a széttagolt, átláthatatlan rendszerben, területi szinten működő hatósági ügyintézést folytató szakigazgatási szerveket egy szervezetbe integráljuk. Tavaly ősszel elvégeztük ezt a munkát, akkor alkottuk meg a kormányhivatalokról szóló törvényt, és január elsejével meg is kezdték a munkájukat a kormányhivatalok. Első lépésben a 33-ból 14 területi államigazgatási szervet integráltak a kormányhivatalok.

- A kormányablak "kézzelfogható" részei az állampolgárok számára az államigazgatásnak. Mi indokolta az új rendszer felállítását?

- Nagy horderejű lépés volt január elsejétől egyszerre 29 helyszínen megnyitni a kormányablakokat, melyekkel megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban és Budapesten négy helyszínen találkozhat az ügyeit intézni kívánó állampolgár. Ez az ügyfelek szempontjából a legfontosabb lépésünk. A cél az, hogy a polgárokat szolgálatkészen, egy jó állam megjelenítésével úgy tudjuk kiszolgálni, hogy minden ügyüket egy helyen tudják majd intézni. 2013 végére fogjuk teljes mértékben elérni, hogy minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyüket a kormányablaknál intézhetik majd a polgárok. Ahhoz, hogy ehhez az áldott állapothoz eljuthassunk, még nagyon sok mindent kell tennünk jogszabályi és államszervezési szempontból.

- Milyen ügyeket intézhetnek a polgárok a kormányablakoknál?

- A kormányablakokban jelenleg 29+1 ügyet lehet intézni, melyekhez gyorsan meg tudtuk szervezni az informatikai háttér biztosítását. Elsősorban anyasági támogatással kapcsolatos ügyeket intézünk, a gyes, az anyasági támogatás és a gyermekgondozási díj igénylése, ezen kívül a vállalkozói adatváltozás bejelentése, a vállalkozói igazolvány megszüntetése iránti kérelem befogadása tartozik ide jelenleg, valamint ügyfélkaput is lehet nyitni a kormányablakban. Még egy újdonság, hogy általános tájékoztatást is adunk a hozzánk forduló ügyfeleknek. Lehet, hogy nem mi intézzük azt az ügyet, de befogadunk minden kérelmet, és továbbítjuk az illetékes hatósághoz. Ha szükséges, kinyomtatjuk a formanyomtatványt, segítünk azt kitölteni, és elmondjuk, hova kell menni, melyik ügyfélszolgálaton tudja a leggyorsabban, leghatékonyabban elintézni az ügyét a polgár.

- Mi az említett plusz egy?

- A plusz egy ügy az március 15-től az egyszerűsített honosítási kérelem beadása. Eddig 1.500 ilyen igénylést fogadtak be a kormányablakok, tehát nagyon sikeresek vagyunk ezen a téren.
- A dolgozó embereknek sokszor problémát jelent, hogy csak a munkaidő után érnének rá hivatalos ügyeket intézni, de addigra már minden zárva van. A kormányablakok működési rendje segít ezen a problémán?
- Igen, mivel reggel nyolctól este nyolcig tartanak nyitva a kormányablakok minden munkanapon. Ez egy olyan szolgáltatás a magyar állam részéről, melyet eddig sehol, semmilyen ügyfélszolgálaton nem biztosított az állampolgárok részére.

- Milyen a kormányablakok, és az új típusú ügyintézés fogadtatása?

- Általában rendkívül pozitívan fogadják az állampolgárok azt, hogy egészen más szemléletmóddal találkoznak az ügyintézők részéről, akik nagyon kedvesek, udvariasak és szolgálatkészek. Kétműszakos munkarendben dolgoznak, hogy reggel nyolctól este nyolcig az ügyfélszolgálat zavartalanul működhessen. Itt jegyezném meg, hogy a kormányablakoknál dolgozó munkatársak komoly kiválasztási eljáráson mentek keresztül. Körülbelül 2000-en jelentkeztek erre a feladatra, közülük 650-et hallgatott meg a Nemzeti Közigazgatási Központ, és 350-en kezdhették meg a négyhetes képzésen való részvételt. Ezután vizsgát tettek, majd 300-an munkába is álltak a kormányablakokban. Ez a komoly kiválasztás, a vizsgáztatás és az etikai alapelvek elsajátítása eredményezi azt, hogy egy teljesen új szemléletű ügyfélszolgálati rendszerrel találkozhat az állampolgár.

- Milyen további, az ügyintézéssel kapcsolatos területeket vonnak be a kormányablakokba?

- Az okmányirodákban elintézhető, államigazgatási, hatósági ügyek nagy része is bekerül majd a kormányablakba, és az összes olyan ügy is, amelyek a most már a hozzánk tartozó szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatai látnak el. Ilyen a földhivatal, a munkaügyi központ, a nyugdíjfolyósító igazgatóság vagy egészségbiztosítási pénztár. Ezeket az ügyeket is bevisszük majd a kormányablakba, de ez rendkívül komoly fejlesztést igényel mind informatikai mind ingatlan és infrastrukturális szempontból. Európai uniós forrásokat is szeretnénk ezekhez a fejlesztéshez igénybe venni. El szeretném mondani azt is, hogy nemcsak megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, hanem majd a járási székhelyeken is lesznek kormányablakok.

- Mikorra jöhet létre a járási rendszer, és milyen szempontokat vesznek figyelembe a kialakításkor?

- A járások 2013-ban január elsejétől jönnek majd létre. Hogy melyek lesznek a járási székhelyek, és mekkora területen működnek majd, erre még nem tudok válaszolni. Most egy kutatócsoport előkészítő munkát végez a szempontrendszer kialakítása terén, hogy miket érdemes figyelembe venni. Nyilván a közlekedési sajátosságok, a történelmi hagyományok fontosak, hiszen voltak már járások Magyarországon, és az is, hogy munkahelyek szempontjából milyen vonzáskörzetet fog be az adott település, város, melyet érdemes járási székhelyként kijelölni.

- A kormányhivatalok, kormányablakok rendszere és a kialakítandó járások hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz?

- A kormányhivatalok kirendeltségei lesznek a járások. Most is vannak olyan szakigazgatási szervek, melyeknek még vannak kirendeltségei a megyében - földhivatal, munkaügyi központok - ezek mind a járásokhoz fognak tartozni, és járási szinten koordinálja munkájukat a járási vezető.

- A Területi Kormányhivatalok Európai Szervezetének (EASTR) hazánkba látogató tagjai csütörtökön Székesfehérváron a Fejér Megyei Kormányhivatal munkájával ismerkedtek. Milyen tapasztalatokat szereztek a külföldi vendégek?

- Vendégeink nagy örömmel fogadták, hogy elvittük őket a kormányhivatalba, hogy megismerhették az új rendszerünket. Ami teljesen meglepte a külföldi vendégeinket, az az, hogy nálunk a kormányhivatal szervezeti integráció eredményeként jött létre. Tehát a területen működő szakigazgatási szervek állománya - a kormánytisztviselők is - bekerültek a kormányhivatalba.

- Külföldön általában hogyan működnek ezek a rendszerek?

- Külföldön ez a rendszer másként működik, ott a vezető - legyen szó akár kormányzóról, prefektusról, vagy Lengyelországban a vajdáról - csupán koordinál a különböző szervezetek munkája fölött, nálunk pedig a kormányhivatal része a 14 szakigazgatási szerv.
A külföldi példáknál maradva nagyon kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek például a francia prefektusok, ott a rend, a közbiztonság feletti őrködés is a prefektus feladata. De van olyan rendszer is, ahol a középszint megváltoztathatja, illetve megakadályozhatja, hogy helyi szinten olyan döntések, önkormányzati rendeletek szülessenek, amelyek nem felelnek meg mondjuk költségvetési vagy törvényességi szempontnak. Ott eleve nem léphet a rendelet hatályba addig, amíg a kormánymegbízott - vagy a titulusnak megfelelő ottani vezető - azt nem mondja, hogy igen, rendben van.

- A kormányablakok munkatársai kapcsán már szóba került a képzés fontossága, és a kabinet is már többször kinyilvánította azt, hogy egyre több pályakezdőt látna szívesen a közigazgatásban. Hogyan érhető el, hogy minél több fiatal válassza ezt a pályát?

- Ösztöndíjprogramot hirdetett a kormány. Itt nálunk, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban is dolgoznak ösztöndíjasok. Fél évig itt a minisztériumban, vagy egy kormányhivatalban szereznek tapasztalatot, és ezután fél évig külföldön folytathatják tanulmányukat, azután jönnek vissza, és kapják meg a lehetőséget arra, hogy a közigazgatásban hosszabb távon dolgozzanak. Ezen kívül előkészítés alatt áll a kormánytisztviselői életpálya-modell, ami megint csak azt a célt szolgálja, hogy azt a biztonságot, amit a kormányhivatalok, a közigazgatás - területi és központi szinten egyaránt - nyújtani tud, az vonzó lehessen a jövő nemzedéke számára.