Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint az állam abban érdekelt, hogy minél több embert visszavezessen a munka világába, így azokat is, akik bár rendelkeznek valamilyen szintű fogyatékossággal, de képességeik alkalmassá teszik őket a munkavégzésre.

Idén is több szakmában mérték fel tudásukat a speciális iskolák diákjai a győri tanulmányi versenyek során. A kőművesek mellett voltak asztalosok, élelmiszer- és vegyi áru eladók, kárpitosok, de számítógépes adatrögzítők is. A pedagógusok szerint a hátrányos helyzetű, testi vagy szellemi fogyatékossággal élő diákoknak még fontosabb, hogy több szakmát sajátítsanak el.

„25-30 százalékos arányban fordulnak elő másodszakmások is, erre a jelenlegi törvények lehetőséget adnak. Értelemszerűen a rokonszakmákat preferáljuk, példának okáért említeném az asztalost a kárpitossal, vagy a kőművest a burkolóval, tehát a több lábon állás az ő esetükben még fokozottabban előtérbe kell, hogy kerüljön" - mondta Mayer Andrea, a győri Speciális Szakiskola igazgatója.

A fiatalok tudják, hogy így is nehéz lesz a tanult szakmájukban munkát találniuk, ezért a legfontosabb számukra, hogy el tudjanak helyezkedni.

„Nekem mindegy, csak én szeretek a fával dolgozni, olyan szép munkát lehet kihozni az embernek a keze munkájából. Úgyhogy nekem mindegy, hogy Magyarországon, vagy külföldön helyezkedem el, csak az asztalosipar áll hozzám a legközelebb" - árulta el a győri Siminger Márton, aki idén fejezi be a tanulmányait.

A győri speciális iskolában minden feltétel és körülmény adott a jó szakmai felkészítéshez. Nem mindenhol van ez így az ország más területein.

„Nagyon nehéz pénzügyi helyzetből kellett optimális eszközöket biztosítani. Én azt gondolom, hogy minden érintett tárca azon van, hogy az oktatás, mint kiemelt tevékenységi forma, és gazdaságilag nagyon fontos tevékenység, megfelelő pénzügyi és szakmai támogatásban részesüljön" - vélekedett Borosán Beáta, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkárságának osztályvezetője.

A győri versenyt megtekintő foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint mindent el kell követni, hogy a speciális iskolák diákjai pályakezdőként ne szociális segélyből éljenek. Hazánkban már így is több mint 300 ezer, harmadik kategóriás, korhatár alatti rokkantnyugdíjas él.

„Döntő többségük munkára képes állapotban van, bizonyos készségeket tekintve. Ez egy óriási szám, és nekünk annak a lehetőségét kell megtalálnunk, hogy az emberek megmaradó, a meglévő képességeire építve megtaláljuk a munkaerőpiacon azokat a foglalkoztatókat, amelyek tudnak, akarnak és képesek ilyen munkaerőt elhelyezni" - így Czomba Sándor államtitkár.

Az állam arra ösztönzi a cégeket, hogy alkalmazzanak megváltozott munkaképességű embereket. Ahol nincs ilyen dolgozó, ott 20 foglalkoztatott felett közel egymillió forintos rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni. Czomba Sándor elmondta: nem a befizetés a cél, hanem a hátrányos helyzetű munkavállalók álláshoz juttatása.