Mint írják, a lerakódott korom eltávolításával, a kémény és a fűtőberendezés rendszeres karbantartásával a kéménytüzek és a szén-monoxid mérgezések megelőzhetőek.

Az idei télen biztosan nő azon háztartások száma, ahol szilárd tüzelőanyagokkal fűtenek. A szilárd anyagok égetésekor korom keletkezik, ami lerakódik a kémény belső falára, ezzel folyamatosan szűkítve annak belső kerületét, sőt, magas hő hatására akár meg is gyulladhat. Fontos, hogy a szilárd tüzelőanyaggal működő berendezésekben csak papírhulladékot és veszélyesnek nem minősülő kezeletlen, száraz fahulladékot égethetünk el. Tilos egyéb háztartási hulladékot, lakkozott, festett fát vagy műanyagot égetni a fűtőberendezésben, mert ilyenkor jóval több korom rakódik le az égéstermék-elvezetőkben.

A rendszeres kéménysepréssel mindez megelőzhető. Szilárd tüzelőanyaggal és olajjal működő fűtőeszközök esetén az ingyenes lakossági kéményseprés évente, gázüzemű berendezések esetén kétévente történik.

A fűtési szezonban az égéstermék-elvezetők megfelelő karbantartásán felül figyelmet kell fordítani a helyiség megfelelő légellátottságára is.
Minden olyan készülék – akár vízmelegítő, akár fűtőberendezés -, amely nyílt lánggal működik, a mérgező gáz jelenlétének forrása lehet. A tragédiák megelőzése érdekében levegő-utánpótlást kell biztosítani, ezért a hideg idő ellenére is kiemelten fontos a lakóhelyiségek szellőztetése. Az új, jól szigetelő ablakokba, ajtókba ajánlott résszellőzőt szereltetni.

Amennyiben nyílt lánggal működő eszközt használ, ajánlott egy szén-monoxid érzékelő beszerzése. A készüléket a gyártó leírásának megfelelően helyezzük el a lakásban – abba a helyiségbe, ahol a működő készülék található, illetve olyan terekbe, amelyeket gyakran használnak (konyha, nappali, hálószoba). A tüzelő-berendezéstől, vízmelegítőtől 1-3 méterre, egyéb helyiségben abba a magasságba, ahol levegőt veszünk, például a lakószobákban fejmagasságba, hálószobában az ágy magasságába.