A győri kórházban 2008 óta alkalmazzák ezt a szisztémát, azt azonban még nem tudják, hogy saját költségvetésükből hogyan fizetik ki a megnövekedett bérterheket. A többlet szakdolgozónként, 3-4 ügyelet után 15 ezer forint lenne.

Dr. Tamás László János főigazgató-főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr:

"A tervezet végül is helyre teszi azt a gyakorlatot, ami néhol tetten érhető, néhol vitákat vált ki. A Petz Aladár Kórházban nem lesz jelentős változás, mert mi megelőzve ezt a törvényjavaslatot, eszerint számoljuk az ügyeleti munkavégzést, ennek megfelelően számfejtjük a dolgozóinknak a rendkívüli munka, illetve az ügyeleti tevékenység után végzett béreket. Ez a törvényjavaslat azt próbálja megakadályozni, hogy a dolgozóknak önként vállalt munkája esetén, ami átlagosan 3-4 ügyeleten, vagy ezen felüli túlmunkát jelentene, a megtermelődött mínuszórát kompenzáljuk. A mínuszóra fogalma abból ered, hogyha valaki rendszeresen túlmunkát végez, a munkaidején túl, és az ügyeletet követően pihenőnapot kell rendelkezésére bocsátani, és az a pihenőnap nem számít munkaidőnek, ezért az alapmunkaidőből veszítene a dolgozó. Hogy ne veszítsen bért is a munkaidő elvesztésével, a törvényjavaslat pontosan ezt szándékozik kiiktatni, az ilyen mínuszórákat ki kell fizetni.

Ha valakinek azt mondják havi 4-5 ügyelet után, hogy mínuszórája keletkezik, akkor értetlenül áll a dolgozó ez előtt, akkor úgy érzi, hogy a társadalom többi tagjánál többet tesz le az asztalra, éjszakáját, hétvégéjét, ünnepnapját áldozza fel, és a munkaideje tekintetében mégis elmaradások észlelhetők. Nyilvánvalóan ebből látható, hogy a törvényjavaslat megpróbál a fejekben és az elészámolási rendszerben rendet teremteni. Ebben a tekintetben nálunk is okozott problémát, hiszen a munkaidőtervek számítása, kialakítása nagyon komoly, precíz munka kell, hogy legyen, hogy senkinek se legyen károsodása, és ebben a folyamatban mindenki egy kicsit nehezen tudta elviselni azt, hogy mit is jelent az alapmunkaidőből a mínuszóra. De nyilvánvaló, hogyha ezt összegeztük, és a munkaidőtervben negatív órát észleltünk, kifizettük, ebből kifolyólag nem károsodott anyagilag a dolgozó. Összességében egy nagy forrongás észlelhető hosszú ideje az ügyeletek tekintetében, hiszen mindenki úgy érzi, hogy a plusz munkáért, a rendkívüli munkavégzésért egy kicsit magasabb bérezés, magasabb jövedelem járna. Alapvető problémát az okozza, hogyha valaki heti 40 óra felett még 32 órát eltölt ügyeletben is, és nem pihen, hanem mondjuk a műtőben áll, akár 16 órás ügyeletből 12-őt is, rendkívüli munkát végez, akkor kicsit többet szeretne a társadalom anyagi megbecsüléséből is érezni. A fő problémát ez jelenti, a munkaidő számos ellenőrzése, számítgatása nyilvánvalóan akkor számít csak, hogyha az embernek már üres a pénztárcája. Márpedig az egészségügyben dolgozóké végtelenül üres, és ezért megpróbálnak ők is valamiféle érdeket érvényesíteni, teljesen jogosan."