Amíg el nem készül a hatósági árakat megállapító rendelet, a távhődíjakat a március 31-én érvényes szinten befagyasztják. A törvénycsomag megszünteti a hőt és áramot termelő erőművek áramtermelési támogatását is.

"Gázmotoros erőművünk április 1-től kikerült a KÁT-rendszerből, ezáltal az erőmű jövője bizonytalan" - mondja Nagy Attila, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs munkatársa.

Győrben 2002-ben adták át a hőszolgáltató önerős beruházásaként, 2,2 milliárd forintból megvalósított gázmotoros erőművét. A 12 megawattos technológia a város hő- és villamos energia-ellátásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű: a megtermelt hőmennyiséget a társaság kedvező áron tudta átadni a távhőszolgáltatásba. Ez a jövőben veszélybe kerülhet, mivel a hőt és áramot termelő erőművek áramtermelési támogatása megszűnik.

Nagy Attila kommunikációs munkatársa, Győr-Szol Zrt., Győr: "A gázmotoros erőmű olyan anyagi hátteret biztosított a tulajdonos győri önkormányzaton keresztül a város lakói számára, hogy közérdekű kötelezettségvállalásával, osztalékával hozzá tudott járulni olyan projektek, programok anyagi segítségéhez is, amit az önkormányzat írt ki, így a városi energiakorszerűsítési programot."

A saját hőt előállító cége révén a győri önkormányzat eddig alacsonyabban tudta tartani a távhő árakat, mint az országos átlag. A városban egy 141 légköbméteres átlaglakás esetében az éves távhőköltség ma Győrben 153.723 forint. Összehasonlításul, Szekszárdon 160.805, Pécsett 170.339, Debrecenben 179.456, míg Sopronban ugyanekkora lakás esetében 213.501 forint.

Simon Róbert Balázs alpolgármester, Győr, Fidesz-KDNP: "Egy esetben tudom elképzelni, hogy ez nem hátrányos a győriek számára, ez pedig az, hogyha a gáz beszerzési árát is szinten tudja tartani a kormány. Magyarul, a beszerzési árak a jelenleginél jóval alacsonyabbak, tehát nem azt az árképzést alkalmazza, amit eddig, hanem maximálja a beszerzési árakat a távhő szolgáltatók felé a központi intézkedéssel."

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége szerint a kormány a lakossági árak féken tartása, és a megfizethető távhőszámlák miatt akarja bevezetni a hatósági árat. Emellett meg akarja szüntetni, hogy a külső áramtermelőktől vásárolt energia profitja kikerüljön az országból.

"Az illetékeseket a kormányzatba ez motiválja, mert pontosan azt feszegetik a politikusok, hogy hogyan lehet az, hogy valahol óriási nyereségek csapódnak le, ugyanakkor a lakosság bizonyos százalékánál, mondjuk 3-4 millió magyar lakossági fogyasztónál ez megjelenik a villamosenergia-számlában, mint költségtöbblet" - így H. Szováti Miklós. A szakmai szövetség szerint kérdéses, hogy március 31-ét követően az illetékes miniszternek milyen határidőre kell hatósági árat alkotni, és azt sem tudni, hogy a villamos energia kötelező átvételét 2011. július 1-től mi, és milyen mértékben fogja helyettesíteni.

H. Szováti Miklós elnökségi tag, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége: "Ez árbevétel kiesést fog jelenteni, nemcsak Győrben, hanem másutt is, ahol ilyen erőművel vannak. És ami nagyon fontos, hogy azok a beruházások, amik kizárólag ezeket a berendezéseket ilyen célból építették, azért készültek, hogy hőt termelnek, és kapcsoltan, „kátos" alapon eladják a villamosenergiát, még azt is megtehetik, hogy mivel magánkézben vannak, leállítják őket, és becsuknak például."

A szakember úgy véli, átmeneti időszakban is fontos, hogy a szabályozás kiszámítható környezetet biztosítson a szolgáltatóknak, mert a távhőszolgáltatási törvény szerint a tulajdonosnak, azaz az önkormányzatoknak ellátási kötelezettsége van.