Városlista
2022. május 24, kedd - Eszter

Blog | Táplálkozási tanácsok Novák Péterrel

2017. Április 12. 21:54, szerda

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől-21. rész: Húsvéti körmenet az asztal körül

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől-21. rész: Húsvéti körmenet az asztal körül

„A statisztika azt mutatja, hogy az ünnep sokak számára a napi felelősségből az ünnepi felelőtlenségbe való menekülést jelenti.”
/Pilinszky János/

Nem valószínű, hogy neves költőnk annak idején kifejezetten az étkezési szokások szempontjából fogalmazta meg magvas gondolatát, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha valamire, akkor erre pont igaz a megállapítása. Ünnepek alkalmával bizony nagy a csábítás és hajlamosak is vagyunk a fegyelmezett, mérsékletes étkezésre vonatkozó szabályainkból kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) engedményeket adni magunknak, aminek bizony kellemetlen következményei lesznek.

Az ünnepek természetes velejárója a gazdagabb, ünnepélyesebb étkezés, ami változatosabbá teszi a mindennapokat és egyben rangot ad magának az ünnepnek is. Az azonban, hogy a hétköznapoktól eltérően valami mást, esetleg valami különlegeset eszünk, nem kell, hogy feltétlenül mértéktelenséget is jelentsen.

Az ünnepi ételek kiválasztása általában igazodik valamilyen vallási, népi, vagy egyszerűen csak családi hagyományhoz. Míg a húsvétot megelőző böjti időszaknak tájegységenként különböző jellegzetes ételei vannak, a tradicionálisnak tekinthető húsvéti ételek köre sokkal inkább behatárolható.
A változatos, sokszínű karácsonyi ünnepi asztalhoz képest a húsvéti „menü” viszonylag fix elemekből áll: bárány, sonka, tojás, torma, kalács.

Ha kicsit közelebbről megnézzük ezeket a hagyományos húsvéti ételeket, akkor kiderül, hogy táplálkozási szempontból se nem jobbak, se nem rosszabbak, se nem egészségesebbek, se nem egészségtelenebbek, mint az egész évben fogyasztott ételeink.

A zsidó Pészah-ból átvett húsvéti bárány az áldozat jelképe. Bár még a hagyományos húsvéti ételek között tartják számon, de fogyasztása (legalábbis nálunk) erősen visszaszorulóban van. Báránynak az 1 évnél fiatalabb juhot nevezik, amelynek húsa lágyabb és omlósabb, mint az idősebb példányokénak. Energia- és tápanyagértéke hasonló a sovány sertéshúséhoz, kiváló fehérjeforrás, ugyanakkor gazdag B2, B3 és B12 vitaminokban, amelyek az idegi funkciók működésében, a látásban illetve a vörösvérsejt termelésben játszanak szerepet. Nem elhanyagolható az ásványi anyag tartalma sem, megtalálható benne az immunrendszer működésében szerepet játszó cink, a vörösvérsejt termeléshez szükséges vas és az anyagcserét segítő réz. Vannak azonban hátrányos tulajdonságai is, gazdag a telített zsírsavakban és nagy a kalóriatartalma, valamint jelentős mennyiségű nátriumot is tartalmaz, amely összefüggésbe hozható a magas vérnyomással és a stroke megemelkedett kockázatával.

A klasszikus, sózással, füstöléssel tartósított főtt sertéssonka gyakorlatilag kiszorította a bárányt a húsvéti ételek közül. Az igazán ízletes, hagyományos húsvéti sonka elkészítése külön tudomány. Főzés előtt annyi óráig kell hideg vízben áztatni, majd lassú tűzön szintén annyi órán keresztül kell főzni, ahány kiló a sonka, utána pedig a saját főzőlevében kell hagyni kihűlni.
A sonka (mint disznóhús) energia- és zsírtartalma viszonylag magas, de elsődleges fehérjeforrás, esszenciális aminosavakat, vitaminokat és könnyen felszívódó ásványi anyagokat is tartalmaz.

A tojás a húsvétnak nem csak jellegzetes étele, de jelképe is, ősi termékenység szimbólum, a kereszténységben pedig a feltámadás szimbóluma. A tojás már-már ideális tápláléknak tekinthető. A 60%-ban „fehérjét” és 30%-ban „sárgáját” tartalmazó tojás (a maradék 10% a héj) átlagos tápanyagtartalma 70 kcal körül van. A tojás fehérjéje kb. 90%-ban víz, a maradék az értékes fehérje, míg a sárgája kb. 50%-ban víz, 30%-ban zsír, a többi nagyrészt fehérje. Így egy átlagos tojás kb. 5-7 g fehérjét, 4-5 g zsírt és 0,5-1 g szénhidrátot tartalmaz. Ráadásul, annak ellenére, hogy állati eredetű táplálékról van szó, zsírtartalmának 60% telítetlen zsírsav, köztük a nagyon fontos omega-3 és omega-6. Fehérjeforrásként első osztályú, mivel esszenciális aminosavakat tartalmaz, ugyanakkor szintel az összes vitamin, valamint számos fontos ásványi anyag is megtalálható benne.

A sonka és a főtt tojás húsvétkor szinte elképzelhetetlen torma nélkül, amelyet sokféleképpen el lehet készíteni, de a hagyományos, legegyszerűbb formája az ecetes torma. Azon kívül, hogy sok kalciumot, magnéziumot, B- és C-vitamint tartalmaz, jelentős gyógyhatással is rendelkezik: javítja az emésztést, a vérkeringést, hajtja a vizeletet, gyulladáscsökkentő és nyákoldó hatása van, erősíti az immunrendszert, tisztítja a légutakat, enyhíti a hólyag- és vesegyulladást, de reuma és izomfájdalmak esetén is hatásos.

A sonka és tojás mellé sok helyen kenyér helyett édes kalács kerül az asztalra, amit általában jobb minőségű lisztből sütnek, mint a kenyeret és tésztájához víz helyett tejet használnak, amit vajjal és tojással gazdagítanak. A húsvéti kalácsba általában kevesebb cukrot tesznek, mint egyébként, így íze jól harmonizál a sós sonkával. Formája szerint lehet kerek, hosszúkás, lyukas közepű, fonatlan vagy fonott, de jellegéből adódóan a magas glikémiás indexű pékárukhoz tartozik magas szénhidrát- és kalóriatartalommal.

Hogy mennyire új keletű, vagy mennyire régi szokás, azon lehet vitatkozni, de az ünnephez hozzátartoznak az édességek is, amelyek készítésénél előszeretettel alkalmazzák a húsvéti jelképeket. A boltok polcain sorakozó bárány-, nyúl- és tojás csokifigurák természetes velejárói az ünnepvárásnak, de az asztalra nem ritkán bárány formájú kalács, vagy nyuszi formájú torta is kerül, nem beszélve a legkülönbözőbb süteményekről. Sajnos ezek legtöbbje vagy sok, vagy rengeteg cukrot tartalmaz, aminek hatása az ünnep utáni mérlegelésnél lesz kézzelfogható.

A húsvét kapcsán nem megkerülhető az alkoholfogyasztás kérdése sem, ami nem szorosan vett „hagyományos étkezési szokás” (bár némelyek annak tartják), de pl. locsolkodás során csak nagy önuralommal lehet elkerülni. Az sem mellékes, hogy az alkoholos italoknak igen jelentős az energiatartalma, de ennél sokkal kellemetlenebb következményekkel is szembesülhetünk „másnap reggel”.

Ha nem szeretnéd a karácsonyhoz hasonlóan a húsvétot is jelentős súlytöbblettel zárni, nem árt odafigyelni az ünnepek alatt is a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Nincsenek tiltott ételek, csak kerülendő mennyiségek és két étkezés közé nem árt egy kis mozgást is beiktatni.

Ha mégis sikerül összehozni némi súlyfelesleget, akkor az ünnepek után látogass el a honlapomra és válassz magadnak a programok közül.


Kellemes húsvéti ünnepet!

Telefonszám: 06/20-208-53-67

Email: novakpeter@nutriexpert.hu

Weboldal: nutriexpert.hu

Facebook: Novák Péter, táplálkozási tanácsadás

Véleményed van? Szólj hozzá!

További bejegyzések a blogban

2020. Február 05. 15:13, szerda | Táplálkozási tanácsok Novák Péterrel

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől: NUTRIEXPERT TUDÁSTÁR - A feldolgozott élelmiszerek nyomában

A feldogozott élelmiszerek kapcsán gyakran jut eszünkbe valamilyen negatív jelző, pl. az egészségtelen vagy a „műanyag”, de lehetne még sorolni.

2020. Január 28. 14:45, kedd | Táplálkozási tanácsok Novák Péterrel

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől: NUTRIEXPERT TUDÁSTÁR - Táplálkozástudomány: tudomány vagy káosz?

Külső szemlélő számára bizonyos szempontból, és nem teljesen alaptalanul, úgy tűnhet, hogy a táplálkozástudomány egy nagy zűrzavar. Az egymásnak ellentmondó „tanok és teóriák” könnyen megzavarják a fejeket.

2020. Január 23. 12:05, csütörtök | Táplálkozási tanácsok Novák Péterrel

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől: NUTRIEXPERT TUDÁSTÁR - Vita a gabonafélékről

A gabonafélék fogyasztásában rejlik a hosszú élet titka, vagy azok egyes összetevői éppen megrövidítik az életet? Vajon a gabonafélék esszenciális élelmiszercsoportnak tekinthetőek-e, vagy éppen ellenkezőleg?