Városlista
2024. december 22, vasárnap - Zéno

Blog | Táplálkozási tanácsok Novák Péterrel

2017. Július 04. 21:33, kedd

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől-25. rész: … mint hal a vízben

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől-25. rész: … mint hal a vízben

Az ember egyik legrégebbi és élettani szempontból ma is egyik fontos tápláléka a hal.

Bár nem kifejezetten a táplálkozás vonatkozásában, de a halakkal kapcsolatban legalább annyi szólás és közmondás létezik, mint amennyi a kenyérhez kapcsolódik, ami akár azt is jelentheti, hogy a hal legalább olyan fontos és gyakori élelmiszer, mint a kenyér. Bizonyos országokban ez így is van, de annak ellenére, hogy a hazai lakosság jelentős része halfogyasztónak vallja magát és vannak tradicionális, már-már szimbolikus halételeink (lásd pl. halászlé, rácponty, harcsapaprikás), mi nem tartozunk az igazán jelentős halfogyasztó nemzetek közé. Bár erre vonatkozóan elég különböző statisztikai adatokat lehet találni, de arányaiban nézve a világon az egy főre jutó halfogyasztás legalább három-négyszerese a hazainak.

A két, talán leggyakoribb kifogás, ami a halakkal szemben fogyasztási szempontból felmerül, hogy szálkásak és halszagúak (mégis milyennek kellene lenniük?), hovatovább büdösek. Az első kifogás hárítható, hiszen halhoz filézett (szálkátlanított) állapotban is hozzá lehet jutni, a másik pedig (amivel személy szerint abszolút nem tudok egyetérteni) nyilvánvalóan ízlés kérdése.

A halakkal kapcsolatban nagyon sok általánosító jellegű megállapítás létezik:
húsuk egészséges, könnyű, fehérjedús, laza szerkezetű és magas víztartalmú (65-80 %), ezért könnyen emészthető, kevés benne a koleszterin, ugyanakkor bővelkedik ásványi anyagokban (foszfor, vas, kálium, kalcium) és vitaminokban (A, D, B2, B6, B12) valamint jelentős forrása az omega-3 zsírsavnak. Mindezeknek köszönhetően (ahogy tanulmányok és kutatások sokasága bizonygatja) a halhús rendszeres és gyakori fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, erősíti az immunrendszert, enyhíti a gyulladásokat, jót tesz a bőrnek, csökkenti az idegrendszeri megbetegedések előfordulását, véd az öregedéstől, csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, jótékonyan hat a rövidtávú memóriára, serkenti az agyműködést, növeli a koncentrációs képességet és megakadályozza a látás romlását, valamint csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét.

Ez már-már nem is egy „superfood”, hanem egy csodaszer képét vetíti elénk, de a statisztikák és az általánosítások egyrészt mindig csalókák, másrészt, ahogy egyik népszerű humoristánk mondja, „Különbség és különbség között óriási különbség van” és ez igaz a halakra is. Halhús és halhús között is óriási a különbség, így mindezek a jótékony hatások nem általánosak, nem érvényesek mindenfajta halhúsra és a halhús fogyasztása nem jelent egyedüli és biztos védelmet a különböző betegségekkel szemben.

A halfogyasztással kapcsolatosan az egyik legfontosabb érvként a magas omega-3 (többszörösen telítetlen, esszenciális) zsírsavtartalmat szokták említeni, amely azért fontos, mert azt az emberi szervezet nem tudja előállítani, csak táplálékok útján tudunk hozzájutni. Ez azonban inkább csak egyes tengeri halfajok, mint pl. a makréla (2670 mg/100 g), lazac (2560 mg/100 g), hering (1730 mg/100 g), szardínia (1480 mg/100 g) esetében igaz, míg az édesvízi halaknál az omega-3 tartalom alacsonynak, majdhogynem jelentéktelennek tekinthető.

Másik általános jellegű megállapítás, amit a halfogyasztás népszerűsítésére használni szoktak, hogy a halak húsa sok fehérjét és kevés zsírt tartalmaz. Valójában a különböző halhúsok fehérje tartalma közel azonos az egyéb húsok fehérje tartalmával (csuka 19 g, hering 18 g, lazac 20 g, ponty 18 g, tonhal 23 g - csirkemell 21 g, kacsahús 18 g, pulykamell 24 g, sertéshús 21 g, marhahús 21 g) és a kifejezetten száraz húsú halak mellett, mint pl. a csuka, süllő, tőkehal egészen zsíros húsú halak is vannak, mint az angolna, ponty vagy éppen a makréla.

Ettől függetlenül a halfogyasztás előnyös egészségügyi hatásai tekintetében szinte teljes egyetértés uralkodik a táplálkozási szakemberek körében, a szakmai ajánlások szerint hetente két-három alkalommal kellene halat fogyasztani.

Természetesen a halhúsokban megtalálható tápanyagokhoz más élelmiszerek fogyasztásával is hozzá tudunk jutni, de az egészséges táplálkozás egyik ismérve, egyik legfontosabb szempontja, hogy étkezésünk legyen változatos és kiegyensúlyozott, az étrendünk sokféle élelmiszerből álljon össze és ehhez az édesvízi valamint tengeri halak és egyéb herkentyűk fogyasztásával nagyban hozzájárulhatunk …

… amihez csak annyit tennék hozzá, hogy

„Viszlát, és kösz a halakat!”

Telefonszám: 06/20-208-53-67

Email: novakpeter@nutriexpert.hu

Weboldal: nutriexpert.hu

Facebook: Novák Péter, táplálkozási tanácsadás

Véleményed van? Szólj hozzá!

További bejegyzések a blogban

2020. Február 05. 15:13, szerda | Táplálkozási tanácsok Novák Péterrel

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől: NUTRIEXPERT TUDÁSTÁR - A feldolgozott élelmiszerek nyomában

A feldogozott élelmiszerek kapcsán gyakran jut eszünkbe valamilyen negatív jelző, pl. az egészségtelen vagy a „műanyag”, de lehetne még sorolni.

2020. Január 28. 14:45, kedd | Táplálkozási tanácsok Novák Péterrel

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől: NUTRIEXPERT TUDÁSTÁR - Táplálkozástudomány: tudomány vagy káosz?

Külső szemlélő számára bizonyos szempontból, és nem teljesen alaptalanul, úgy tűnhet, hogy a táplálkozástudomány egy nagy zűrzavar. Az egymásnak ellentmondó „tanok és teóriák” könnyen megzavarják a fejeket.

2020. Január 23. 12:05, csütörtök | Táplálkozási tanácsok Novák Péterrel

Táplálkozási tanácsok Novák Pétertől: NUTRIEXPERT TUDÁSTÁR - Vita a gabonafélékről

A gabonafélék fogyasztásában rejlik a hosszú élet titka, vagy azok egyes összetevői éppen megrövidítik az életet? Vajon a gabonafélék esszenciális élelmiszercsoportnak tekinthetőek-e, vagy éppen ellenkezőleg?