Az egészséges táplálkozás alapja a változatos, kiegyensúlyozott és mértékletes étrend, amelyben minden tápanyagnak megvan a maga szerepe. A különböző tápanyagok sokféle élelmiszerben benne vannak, vagy másik irányból megközelítve a dolgot, a különböző élelmiszerek többféle tápanyagot tartalmaznak, de nincs olyan élelmiszerfajta, amiben az összes szükséges tápanyag megfelelő mennyiségben és arányban megtalálható lenne. Az egyes élelmiszerfajtáknak megvan a jellemző tápanyagtartalmuk: gabonaféléknek a szénhidrát, állati eredetű élelmiszereknek a fehérje és a zsír, zöldségeknek és gyümölcsöknek a vitaminok és ásványi anyagok.

A zöldség nem éppen egy tudományos igényű egzakt kategória, mibenlétére vonatkozó pontos definíciót adni nem is olyan egyszerű mutatvány. Bizonyos növények (pl. gabonafajták) kivételével szinte bármelyik lágyszárú növény valamelyik emberi fogyasztásra alkalmas részét nevezhetjük zöldségnek (még akkor is, ha éppenséggel nem is zöld). Így aztán az adott növénynek hol a levelét (salátafélék, rukkola), hol a gyökerét (sárgarépa, zeller), esetleg mindkét részét (petrezselyem), hol a virágát (karfiol, brokkoli), hol a szárát (spárga, rebarbara), hol a gumóját (hagyma, fokhagyma), vagy éppen a magjait (bab, zöldborsó) fogyasztjuk zöldségként. Néha, pl. a dinnye és a paradicsom esetében abban sincs teljes konszenzus, hogy zöldség-e vagy gyümölcs, más esetekben (pl. uborka, avokádó, paprika) a növény gyümölcsét nevezik zöldségnek, sőt a gombákat is a zöldségek közé sorolják, holott korábban még csak növénynek sem tekintették azokat. Szóval zöldségtéren elég nagy a káosz, talán nem a véletlen műve, hogy az össze-vissza mindenféle butaságokat összehordó emberre azt mondják, hogy „zöldségeket beszél”.

• Általánosságban elmondható, hogy a zöldségek kalóriában szegény, étrendi szempontból kedvező hatású élelmiszerek, amelyek vitamin-, ásványi anyag- és élelmi rost tartalmuk révén kiemelkedő fontosságúak szervezetünk megfelelő működése szempontjából.

Szerepet játszanak számos betegség kockázatának csökkentésében, elősegítik a bél- és emésztőrendszer megfelelő működését, hozzájárulnak a folyadékháztartás egyensúlyának fenntartásához. Az egyes zöldségek természetesen nem egyforma arányban tartalmazzák a különböző tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, ezért a változatos étkezés és a jótékony hatások maximális kihasználása érdekében ajánlatos minél több fajtát fogyasztani.

Táplálkozási szokásainkat nagymértékben meghatározzák a magunkkal hozott minták, amelyek tágabb aspektusból vizsgálva, akár térségenként, akár országonként, akár egy-egy országon belül is, szoros összefüggést mutatnak az életkörülményekkel. A fejletlenebb térségekben az energiában gazdag növényi eredetű élelmiszerek (gabonafélék és származékaik) dominálnak, míg a gazdaságilag fejlett országokban látványosan előtérbe kerül a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, aminek egyik megnyilvánulási formája a vegetarianizmus. Követői különböző - vallási, filozófiai, egészségügyi, ökológiai, gazdasági, vagy egyszerűen csak emocionális - okokból és meggondolásokból részben vagy teljesen elutasítják az állati eredetű termékek fogyasztását. A vegetarianizmus táplálkozási szempontból tulajdonképpen egy szélsőséges magatartás, ennek ellenére sok pozitív velejárója is van/lehet. A vegetáriánusok, bár különböző motivációkkal és szokásokkal rendelkeznek, általában nem dohányoznak, többnyire nem isznak alkoholt, rendszeresen mozognak és általánosságban elmondható, hogy nagyobb figyelmet fordítanak az egészségük megőrzésére.
A vegetáriánus táplálkozásnak fokozatai vannak, követőit nem lehet egy kalap alá venni. A szigorú vegetáriánus (vegán) kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt, más irányzatok megengedik a tej és tejtermékek, esetleg a tojás fogyasztását, míg a szemi-vegetáriánus táplálkozásba belefér a baromfi és halfogyasztás is.

Vegetáriánus táplálkozás kontra húsfogyasztás témakörében vizsgálatok, tanulmányok százai (ezrei) születtek, amelyekből leginkább azt lehet leszűrni, hogy a szélsőségek, mint az élet sok más területén, a táplálkozásban sem vezetnek jóra. A túlzott húsfogyasztás, a vele törvényszerűen együtt járó fokozott (telített) zsírsav bevitel, a jó eséllyel hozzá kapcsolódó, finoman szólva sem visszafogott cukorfogyasztás és a mozgásszegény életmód kockázatait (elhízás, szívinfarktus, agyvérzés, magas vérnyomás, cukorbetegség, bizonyos daganatos betegségek) csökkenteni lehet a különböző fajtájú, megfelelő mennyiségű zöldségek és gyümölcsök étrendbe helyezésével. Természetesen a zöldségeket nem a felsoroltak mellé pluszban, hanem jórészt helyettük kell fogyasztani, vagyis a kockázati tényezők csökkenése nem közvetlenül a zöldségek hatása, hanem elsősorban annak köszönhető, hogy így egy csomó fölösleges hús, zsír és cukor bevitelétől „megszabadulunk”.

Ugyanakkor nem szerencsés átesni a ló másik oldalára sem, mert a mereven és rosszul alkalmazott vegetáriánus táplálkozásnak is lehetnek/lesznek kellemetlen következményei (kóros tápanyaghiányos állapot, fehérjehiány, nem megfelelő testi növekedés, vérszegénység, csontritkulás).

• A megoldás a táplálkozási ajánlások, illetve a szakemberek által elfogadott táplálékpiramis szerint összeállított, kellően változatos, vegyes étrend.

Telefonszám: +36 20 208 53 67

Email: novakpeter@nutriexpert.hu

Weboldal: nutriexpert.hu

Facebook: Novák Péter, táplálkozási tanácsadás